fahajomodell.hu

Kézi készítésű, egyedi hajómodellek, makettek

3

A hajózás története őskortól 476.-igMegosztom

A hajózás fejlődése

Az egyetemes hajózás története
Történelmi áttekintés a hajózás fejlődéséről, az őskortól 476.-ig 

Őskor i.e. 40 000-3500
Az ősember korán felfedezte a viharban kidőlt úszó fatörzset, mint a természet kínálta közlekedési eszközt, és azáltal, mikor már kézzel vagy egy faággal irányítani is tudta, az első vízi járművet. A későbbiekben több fatörzset helyezett egymás mellé, hogy az alkotmány stabilabb legyen, és kész volt a tutaj.

i.e. 8300-től bödöncsónak, nádcsónak, bőrcsónak
A természeti példák alapján (talán a kibelezett dió, vagy tök vízen úszó héját figyelve) rájöttek, hogy a fatörzset durva kőbaltával, éles szélű kagylóval és égetéssel középen kilehet vájni és a mélyedésbe bele lehet ülni. Amennyiben a törzs végeit elkeskenyítik, könnyebben siklik a hajó. Ez a fejlődés egyik útja a bödönhajó (monoxilon). Az első monxilonra (bödönhajó) vonatkozó leletet 1955-ben, a hollandiai Pesse közelében találták a kutatók (kb. 8300 éves)

      
    Fonott kosárcsónak (guffa) /1/                Bödönhajó /2/                           Nádcsónak /3/   

      
    A kenu (az indiánoktól szárm.) /4/            Az umiak vagy kajak (az eszkimók haszn.) /5/

Ahol nem állt rendelkezésre fa, a helyszínen található anyagokból oldották meg a hajó elkészítését. A nagy tavak és folyók partjain a nád és a sás jelentette az ideális építőanyagot, így itt a nádcsónakok, nádtutajok, valamint a kerek fonott kosárcsónakok (guffák) terjedtek el. Ahol se nád, se fa nem termett, gallyakból készült vázra bőr huzatot feszítettek ki (kajak, vagy umiak, az ír coracle). És ha már bőrről van szó, említést érdemel még a felfújható bőrtömlő, amelyekre laza szerkezetű tutajt (kelek) szereltek. Ahol volt ugyan fa, de hiányzott a megmunkáláshoz szükséges technika (pl. Ausztráliában) ott a bennszülöttek a fák kérgéből barkácsolták össze kéregcsónakjaikat.

Ókor i.e.3500 - i.sz.476
i.e. 3500.-től Egyiptom
A Nílus és a széles csatornahálózat kézenfekvővé tette a hajózás korai kialakulását Egyiptomban. Egyiptom történetének predinasztikus (a dinasztiák korát megelőző időszak, első dinasztia i.e.3200 körül) időszakában, még nagyméretű nádhajókat használtak gabonaszállításra. Az evezősök térden állva  dolgoztak. A kötéllel a hajótesthez rögzített orr és a tat ívszerűen kunkorodott.
6.
Nádhajó
i.e. 3000 k. Egyiptom - első vitorlás ábrázolás
Az első vitorlás hajó ábrázolás egyiptomi vázán (i.e.3000) egyértelmű bizonyítékaként annak, hogy az egyiptomiak ekkor már használtak vitorlát. Először nádhajókon használták. Kétlábú árbocra szerelték fel a papiruszból, vagy pamutból készült magas keskeny vitorlát, amely az árboccal együtt dönthető volt.

7.
Egyiptomi nádhajó rekonstrukciója, Ré II.

i.e. 2800 k. Egyiptom - rövid palánkos, "varrott" hajó
A rövid palánkos, un. "gömbölyű" szállító, akáciából készült rövid palánkos, "varrott" fahajókat Impotep építő mérnök (a világ első ismert mérnökének tartják számon), Dzsószer fáraó (i.e.2668-2649) idején, a lépcsős piramis tervezője, építésze, hajók építője sorozatban építtette, i.e.2645 körül.
Ebben a formában az építés kívülről befelé haladt:
Az Egyiptomban előforduló fafélék (akác, tamariszkusz, gránátalma) a forró éghajlaton csenevészek maradtak. Az egyiptomi hajóácsok rövid fadarabokból is tekintélyes méretű hajót építettek. Vastag, rövid fadarabokból összeállították, a külhéjat (téglafalazáshoz hasonlóan), közben fából készült csapokkal - hosszirányban is csapoltak - összekapcsolták a kb.10 x 104 x 26 centiméteres elemeket és a palánkokon átfűzött vékony kötelekkel erősítették, "varrták" össze őket. A palánkok közötti hézagokat papirusznád törmelékkel töltötték ki.
8.      9. 
     Varrott hajó építése, mai rajz                           Restaurált varrott hajó, erős hossztartó
                                                                                                 fedőlécekkel
Végül a helyére került a belső bordaerősítés és a keresztgerendák sora, amelyek megszilárdították a hajótest egész szerkezetét, amit még hatékonyabbá tett a hajó hosszában rájuk fektetett fedélzeti padlózat. Utoljára a hosszirányú feszítőkötéllel (az asztalos fűrészhez hasonlóan) adták meg a hajó végleges szilárdságát. 

10. 11.
A hajóácsok a palánkot építették először.            Extra nagyságú teher-- több hosszanti                                                                                                                feszítőkötél

A hajók nagy keresztvitorláját nem vonták be, hanem az árboccal együtt lehajtották (billenős árboc). 
12.
Billenős árboc

A vitorlát az alsó és felső vitorlarúd közé erősítették és csak hátszélben használták, ezért a hajót 26 hajtó és 6 kormányevezővel is felszerelték. Kezdetben rövid kézi evezőket használtak, később áttértek a gúzsevezők használatára. Az utóbbival kezdetben állva, majd ülve is tudtak evezni.
Az első, a halottak mellé helyezett kegyeleti hajómodellek i.e.2000 körül.

i.e. 2500
Föníciai példa nyomán a pádlit (kenuevezőt) felváltja a jobb erőkihasználást biztosító gúzsevező.
A terpesztett lábú bakárbocot a rövid póznaárboccal helyettesítik, ennek megfelelően a magas, keskeny vitorla helyett bevezetik a széles, alacsony formát.

i.e. 1500 körül Egyiptom - cédrusfából épült hajók
A hajózás Egyiptomban Hatsepszut királynő idejében (i.e.1440-1475) élte hőskorát. A kereskedelem hatósugarát Büblosz, Ciprus, Kréta, Rhodosz, Núbia, a Sínai-félsziget és Punt jelzi. Ezeket a hajókat már cédrusfából építették, (hosszúpalánkos építés) a hajók 20-30 m hosszúak, 5-8 m szélesek, 1,3 m mélyre merültek, a teherbírásuk pedig kb. 100 tonna volt. 2 kormány és 32 hajtóevezőjük volt.
A rövid, zömök póznaárboca hajófenéken nyugvó árbocfészekben állt. Az árboc felső részén elhelyezett négyzetes fakeret nyílásain húzták át a felső vitorlarúd karköteleit és a két ejtőkötelet. 
Az árbocnak nem volt oldalmerevítő kötélzete, csak két farkötél és két tarcskötél tartotta a hajó szimmetria tengelyében. A hajóval hátszélben vitorláztak.
Hatsepszut királynő idejéből maradt fenn egy dombormű, amely két obeliszk szállítását mutatja be Asszuánból a thébai Amon-templomig. Mindegyik obeliszk 30 m hosszú, és egyenként kb. 700 tonnát nyomott. A szállítóhajónak tehát legalább 1660-1700 tonnásnak kellett lennie. Ez pedig azt jelenti, hogy hossz- és szélesség méreti megközelítették a fakonstrukciós hajók felső határát. ( A Victory hossza a felső fedélzeten 57,5 m).

i.e. 1200 körül Egyiptom - megjelenik a fenékgerenda 
III. Ramszesz (ur. 1188-1156) idején megjelentek az első hadihajók, amelyeket Föníciában építettek az egyiptomiaknak, akik rájöttek, hogy a gazdag rakománnyal megrakott kereskedelmi hajóik, védelemére, hadihajókra van szükségük. Mivel ezen hadihajók orrán hosszú ütközőorr "döfő kos" tűnik fel. Az ütközés során fellépő erők elosztásához  megerősített fenékgerenda, a hajón kívül szerelt gerenda, külső tőke, "keel"- részben a hajógerinc funkcióját betöltő elem - szükséges. 
13.
Egyiptomi fenékgerendás hadihajó, rostrummal-döfőorral. i.e. 1175-ből

A katonák a hajók mellvédes orr- és tat felépítményéről lőtték ki nyilaikat, hajították el dárdáikat. Az árboc csúcsán lévő árbockosarat szintén felhasználták harci célra. 
A hajóorr végén hosszú érc döfőorr szolgált az ellenséges hajók meglékelésére. Az evezősök védelmére magasított oldalt hoztak létre, a vitorla pedig alacsonyabb és szélesebb lett. Az alsó vitorlarudat elhagyták,  a vitorlát kötéllel vonták be, és már az oldalszél befogására is alkalmas volt. (i.e. 12. század vége)
Ettől kezdve ilyen hajók kísérték az áruszállítókat (valószínűleg ezek voltak a világ első konvojai, vagyis hadi fedezet alatt haladó hajórajai.)

i.e. 1190 Egyiptom már nem uralja a hajózási útvonalakat
Az első nagy tengeri csata Peluszionnál (a mai Port Said közelében). Az egyiptomiak megütköztek a tengeri népek - filiszteusok, akhájok, és danaok - hajóhadával. Az egyiptomiak ügyesebb íjászaik és gerelyvetőik jóvoltából győzelmet arattak, ez azonban  már az egyiptomi tengerészet alkonya volt. Az i.e. 1200.-as évektől más népek uralták a hajózási útvonalakat a Földközi-tengeren.

i.e. 1200 után Fönícia fontos szerepet kezd játszani a hajózásban. I.e. 2500 táján a Libanon hegység és a Földközi-tenger között húzódó 50-60 km-es sávon telepedtek le a Föníciaiak.
Fönícia 1200 után fontos szerepet kezd játszani a nemzetközi hajózásban. 

14.              15.
     Ugarati kerek hajó (i.e.1200 előtt) 1:2,5           Föníciai gálya (i.e. 1200 után) (1:4)

A föníciaiak karvel palánkos, varrott, hosszú-palánkos, keeles, egy négyszögletes vitorlával rendelkező evezős hajókat építettek sok kereszttartóval. Az alját bitumennel szigetelték. 
Kőhorgonyokat használtak, két kormányevezővel irányították az árbockosaras hajókat.
16.          17.
  Varrott hajó kereszt- és hossztartói        A belső bordaerősítés utólag került beépítésre

A bordaerősítéseket utólag építették be. A bordákat gőzölték, aztán a szükséges mértékben meghajlították.
Gerincre-bordára épített hajót majd a rómaiak építenek kb. i.sz. 50-ben a Temzén. (Blackfriar hajók). Ekkor a gerincet és a bordákat készítik el először, majd következik a palánkozás.
i.e. 1230 körül már kereskedelmi lerakataik voltak Andalúziában (a mai Spanyolország déli részén) is.

i.e. 814 Fönícia
A föníciaiak i.e.814.-ben megalapították Karthágót. Fontos szerepet töltött be az akkori világpolitikában. Hatalmi körébe vonta az Ibér-félszigetet, Dél-Franciaország partvidékét, Korzikát, Szardíniát, Szicíliát, valamint Málta szigetét. I.e.600 körül már a legfontosabb kikötő volt a Földközi-tenger nyugati medencéjében. A punok (így nevezték magukat a föníciaiak leszármazottai) eljutottak Britanniáig, ahonnan hajóik a bronzöntéshez nélkülözhetetlen ónt szállították az akkor ismert világ minden részébe.
Rémmesékkel tartották   távol a nemzeteket a Földközi-tenger távol eső részeitől.
A föníciaiak készítettek először két evezősoros gályát.
18. 19.
Föníciai két evezősoros gálya (i.e.700)     A fenékgerenda azaz false keel és a belső                                                                                           gerenda azaz keelsoon

A döfőorr használata szükségessé tette a hajó alsó részére egy fenék, vagy külső- és egy belső gerenda beépítését is. Ez egyrészt a hajó stabilitását erősítette, másrészt a döfőorral történő ütközés következtében fellépő erőket felfogta és elosztotta. 

i.e.7. század vége Fönícia
Ők alkották meg az ó- és a középkor két fő hajótípusát a hosszúhajót (vagy gályát) és a kereskedelmi célú kerekhajót (vagy galuoszt). A kerekhajó valójában nem volt kerek, a hosszának és a szélességének az aránya: 1:2,5, a hosszúhajó aránya:1:4.
Keskeny és 25-30 méter hosszú hajóikon a fedélzet már az evezősök feje felett helyezték el. Ezen a pajzsokkal védett harci fedélzeten helyezkedtek el a katonák.
Feltalálták a hosszújáratú hajózást.

i.e 7.század vége Fönícia
Déli irányban Hanno hadvezér vezetésével 60 hajóból álló flotta feltárta Afrika nyugati partjait, egészen a mai Kamerun vidékéig.
Asszíria domborművel állított emléket szövetségese, Fönícia, tengeri hajózásának. Az ábrázolások néhány érdekességet árulnak el. A legfontosabb a két evezősoros hajtás. Szembetűnő az evezősorok fölé emelt fedélzet is. Az árboccsúcson árbockosár található.

i.e. 264-241 első pun háború
Az első pun háború a gazdag Szicília birtoklásáért folyt Rómával. A háború szárazföldön és a tengeren egyaránt zajlott. Békekötéssel végződött.

i.e. 218-201 második pun háború
A második pun háborút Karthágónak az a törekvése váltotta ki, hogy helyreállítsa az első pun háborúban megrendült hatalmi helyzetét. Hannibál a karthágói sereg főparancsnoka, a kezdeti sikerek után végül  megalázó békét volt kötni Rómával.

i.e. 149-146 harmadik pun háború
A harmadik pun háborút a Karthágónak a békés időszakban elért gazdasági megújulására féltékeny Róma indította. A numidiai király, hódító törekvéseit a karthágóiak fegyveres erővel hárították el. Ezt Róma az i.e.201.-ben kötött béke megszegésének tüntette fel. A Rómaiak i.e.149.-ben partra szálltak Észak-Afrikában, és ostrom alá vették Karthágót. Két évig tartó ostrom után i.e.147-ben ifjabb Scipio lett az ostromló sereg parancsnoka. Körülzárta a várost, mely az éhezés miatt végül 146-ban arra kényszerült, hogy megadja magát. A várost a rómaiak földig lerombolták, a túlélőket eladták rabszolgának.
Karthágó megszűnt létezni.

i.e. 1000. Kína-iránytű
Az iránytűt Kínában először szárazföldi utazók használták. A kocsikon vízzel telt edényben elhelyezett úszó falapra felerősített "delejes" lemezecske mutatta a déli irányt.

i.e. 800 Görögök
A görögök Fönícia hatalma csúcsán i.e. 800 táján kezdett el hajókat építeni. Kezdetben a föníciai hajókat másolták, majd maguk is tökéletesítették az ellesett technikát. Lényegében a görögök fejlesztették a gályákat a kor legveszedelmesebb fegyverévé. Első hajóik bordás szerkezetű (a bordák utólag kerültek beépítésre), vitorlák nélküli egy evezősoros (monera-k) voltak, magas orral az íjászok és a dárdavetők számára, és felkunkorodó hajófarral. Személy és áruszállításra is használták őket.
20.
Monera

A legnagyobb monerák a 20-25 m hosszú, 3 m széles pentekonterák (50 evezős) voltak, amelyeket már vitorlával is felszereltek. A harcmodoruk: az evezősök megközelítették az ellenséges hajót, majd átszálltak és kézitusával döntötték el a csata sorsát.
Ebben az időben kövekkel megrakott bőrzsákot használtak a görögök.

i.e. 700 k. görögök
Növelni kezdték az evezősök számát: megjelentek a dierák a (kétsorevezősök) és a trierák (háromsorevezősök).
  21.             22.
                 Kétevezősoros (diera)                                      Háromevezősoros (triera)
23.
Az evezőszekrény

Az egymás feletti evezősorok evezőinek forgáspontjait az ún. evezőszekrénnyel helyezték kijjebb (ami egy korintoszi hajóács, Ameinoklész találmánya volt. Így az evezők hosszát nem kellett megnövelni.

i.e. 595.  Egyiptom, Afrika megkerülése
II. Nékó fáraó (ur: i.e.610-594) kis flottát indított útnak azzal a paranccsal, hogy a Vörös-tengerről indulva kutassa fel Afrika partjait és a Gibraltári-szoroson áthaladva térjen vissza Egyiptomba. Az expedíció, amelyben föníciaiak is részt vettek, sikeresen megkerülte Afrikát  és három évig tartó kalandos utazás után, nyugat felől ékeztek meg a Nílus deltájához.

i.e. 480 görögök
A görögök trierákból álló flottával verték meg Xerxész perzsa uralkodó hódító hajóhadát a Szalamiszi szorosban. A trierákon már két árboc (egy főárboc és egy döntött orrárboc) volt, ennek ellenére az evezőké volt a fő szerep. 170 evezősük ugyanúgy szabad ember volt, mint a megelőző korokban. Az evezősorban elfoglalt hely a társadalomban elfoglalt helyre és megbecsülésre is utalt. A trierák fő fegyvere a hosszan előrenyúló döfőorr és a fedélzeten lévő tíz nehéz fegyverzetű katona, hoplitesz volt (ők védték a fedélzetet és ők voltak az elsők az átszállások során), valamint a szifonnak nevezett cső alakú fegyver (görögtűz, lángszóró) ami égő anyagot lövellt az ellenségre.
22.
A görögtűz (egy bronzpumpa segítségével 
szórták az éghető agyagot az ellenségre)
 
i.e.311 Róma
Róma létrehoz egy tengerészeti bizottságot.

i.e. 264 Róma
Első hajóikat egy viharban partra vetett karthágói ötsoros evezősről másolták. Megépült a 100 gályából álló első római flotta, majd még 20 három evezősoros.
Az első pun háború (i.e. 264-241) éveiben két alkalommal is fényes győzelmet arattak a tengeren a punok fölött. (i.e. 260 és i.e.256.) A rómaiak sikerei végül békekötésre kényszerítették Karthágót.
Trieráik legfőbb fegyvere nem a döfőorr volt. Ismerték ugyan a lékelés fortélyát, de a tengeren is úgy harcoltak, mint a szárazföldön-, gyalogosokkal. Földünkön ők vezették be a tengerészgyalogságot. A tengerészgyalogosok számára egy 9 m hosszú, erős szarvszerű kampóval (corvus) felszerelt csapóhidat készítettek.
23.
A gálya elején látható a csapóhíd (corvus)

Az kampójával az ellenséges hajó  fedélzetébe fúródott és lehetővé tette a római had átözönlését. Egy másik kampóval aztán rögzítették a két hajót, hogy a fedélzetről közvetlenül átjussanak az ellenséges hajóra.

i.e. 228 Róma
I.e.228.-ban kitört az illíriai kalózháború. A háborúban Rómának egy olyan hajótípus (liburna) került a birtokába, amely minden eddigit túlszárnyalt gyorsaságban és manőverezhetőségben.
24.
Liburna

A típust a rómaiak feljavították, két evezősorral látták el. Népszerűsége annyira megnőtt a Birodalomban, hogy az elnevezés a közhasználatban kiterjedt általában minden hajótípusra.

i.e. 1. század Róma
A római hajók már messze álltak a karthágói eredetitől. Az Antonius és Kleopátra háború idején már száz evezős (rabszolgák) által hajtott lomha óriásgályák a deceresek (százemberesek) járták a tengereket. Ezeknél már elhagyták a csapóhidat és felcserélték a sokkal hatékonyabb harpago-val, egy szigonyszerű kampót kilövő katapulttal. A fedélzet első és hátsó végére pedig fából készült és (pl. viharos tengeren) szétszerelhető harctornyokat építettek az íjászok számára.
A flottában kisebb hajók is szolgáltak, a 60 evezős által hajtott hexeresek (hatvan emberesek), amelyek már csak egy, hátul elhelyezett harctoronnyal  készültek.

i.e. 50 Róma - palánkos, bordás, gerinces hajó
Az "épített", tehát a gerincből, bordákból, és palánkokból összeácsolt hajót kétféle módszerrel lehetett elkészíteni. A régebbi módszer szerint az építés "kívülről befelé" haladt, vagyis először elkészítették a héjazatot és ezután helyezték be a bordákat, keresztgerendákat, a külső és belső gerincet. A palánkdeszkákat ebben az esetben vagy "összevarrták", vagy egymásra lapolva összeszegecselték (klinker-palánkozás), hogy a héjazat a bordák behelyezéséig megtartsa alakját. Ezeknek a hajóknak az építéséhez nem volt szükség tervrajzra, és a mesternek csak arra kellett ügyelnie, hogy a hajótest az általa elképzelt alakot kapja.

A hajóépítésben nagy lépést jelentett a "belülről kifelé" építés. A gerincből és a bordákból készült váz pontosan  megadja a hajó alakját. Ezen a vázon a karvel- rendszerű héjazat elkészítése sokkal egyszerűbb és gyorsabb, mint a klinker-palánkozásé. Itt már fontos a tervrajz, amelynek alapján bármelyik hajóács meg tudja építeni a hajót. Először i.e.50.-ben a római Domitianus imperátor idején építettek a világon először ilyen építésű hajót a Temzén. (Ékes bizonyítéka az 1962-ben és 1969-ben felfedezett Backfairs I-.és II).
Sajnálatos módon, sok száz évig nem terjedt el az új építési módszer.
1300 körül a kormánylapát alkalmazása kényszeríti ki ennek az építési módnak az általános használatát.

i.e. 12-9. Róma- Dunántúl
Augustus seregei a Pannóniát (a mai Dunántúlt) is meghódították. Határvonala a Dunáig terjedt, ahol csak a 3. és a 6. század között építettek erődítményeket. Ezért a római katonai hajózás egységei a liburnák kicsinyített változataival járőrözve biztosították a határ védelmét. Ennek a kereskedelmi és hadihajó- forgalomnak szép és jellegzetes emléke a Bölcskén talált kikötőerőd.

Forrásmunkák:
Marjai Imre: Hajómodellezés
Marjai Imre Pataky Dénes A hajó története
Dr. Balogh Tamás: A hajózás története /Tabló  sorozat/
Robin Hanbury-Tenison: Hetven felfedező utazás földön, vízen, levegőben
Marjai Imre: Nagy hajóskönyv
Marjai Imre: Felfedezések Könyve
Stefan Gulas Dusan Lescinsky: A vitorlás hajók története
Marjai Imre: Nagy kalózkönyv
Arnold Kludas: Hajók
Franco Giorgetti: Vitorlás hajók
Tony Gibson: Hajók enciklopédiája
Marjai Imre: Készítsünk hajómodellt
Tóth Kálmán: Vitorlázás

Képjegyzék, felhasznált képek forrásai:

1.kép: https://slideplayer.hu/slide/12138494/
2.kép: http://www.mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1396.html
3.kép: https://bencsik.rs3.hu/uploads/Tana_Ethi%C3%B3pia.jpg
4.kép:  https://hajomania.hu/blog/kajak-kenu/a-kajakok-es-kenuk-tortenete-3
5.kép: https://upload.wikimedia.org.jpeg 
4.kép: https://bencsik.rs3.hu/a-foeldkoezi-tengeri-nadhajok-toertenete.html
5.kép: https://bencsik.rs3.hu/egyiptomi-tengeri-hajoepites-toertenete-i-e-1200-ig.html
6.kép: https://bencsik.rs3.hu/egyiptomi-tengeri-hajoepites-toertenete-i-e-1200-ig.html
7.kép: https://bencsik.rs3.hu/a-foeldkoezi-tengeri-nadhajok-toertenete.html
8.kép: https://bencsik.rs3.hu/a-foeldkoezi-tengeri-nadhajok-toertenete.html
9.kép: https://www.goldenageproject.org.uk/315barge.php
10.kép: https://bencsik.rs3.hu/uploads/Sahure_A_%C3%A1rboc.jpg
11.kép: https://bencsik.rs3.hu/egyiptomi-tengeri-hajoepites-toertenete-i-e-1200-ig.html
12.kép: https://bencsik.rs3.hu/uploads/Ff%C3%B6nici.jpg
13.kép: https://bencsik.rs3.hu/uploads/Ff%C3%B6nici.jpg
14.kép: https://bencsik.rs3.hu/a-foeniciaiak-es-hajoik-toertenete-i-e-1100-ig.html
15.kép: https://bencsik.rs3.hu/a-foeniciaiak-es-hajoik-toertenete-i-e-1100-ig.html
16.kép: https://bencsik.rs3.hu/uploads/f%C3%B6n%C3%ADciaiai_haj%C3%B3k.jpg
17.kép: https://bencsik.rs3.hu/uploads/Fen%C3%A9kgerenda_azaz_fals keel.png
18.kép: https://bencsik.rs3.hu/uploads/pentecontera.jpg
19.kép: https://bencsik.rs3.hu/uploads/g%C3%B6r%C3%B6g_bi.jpg
20.kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tri%C3%A9r%C3%A9sz
21.kép: http://oktat.uw.hu/munka/szallit/technika/5_viziTech.pdf
22.kép: https://mult-kor.hu/10-tletes-fegyver-a-kzepkorbol-amelyet-valoban-bevetettek-harc-kzben-20180119?pIdx=6
23.kép: https://slideplayer.hu/slide/12138494/
24.kép: https://bencsik.rs3.hu/hajok-toertenete-a-velencei-flotta.html

Címkék:
hajózás, története, fejlődése, hajómodell, makett, hajómakett, fonott, gufa, bödön, csónak, kajak, kenu,nádhajó, varrott, hajó, feszítő kötél, billen, árboc, fönícia, rostrum, fenék, gerenda, false, keel, kerek, gálya, pun, görögök, iránytű, monera, diera, triera, evezőszekrény, görögtűz, corvus, csapóhíd, liburna, palánkos, bordás, gerinces, bölcske,

Fa hajómodellek

Kézi készítésű hajómodellek, makettek egyedi igények szerint.

Saját készítésű hajókötél értékesítés hajómodellekhez


Elérhetőség

Susányi Oszkár
Hajómodell készítő mester

GEROSZ Bt.
2360 Gyál Bocskai u.53.

Telefon / telefax: +36-29-345-319
E-mail:  info@fahajomodell.hu

Gyorslinkek

Hajómodellek, hajó makettek
Import hajómakettek
Ágyú makettek
Leonardo Da Vinci makettek

Hajókötél értékesítés hajómodellekhez

YouTube videó csatornánk

Fahajómodell - Susányi Oszkár hajómodell készítő mester © 2015   Cím: 2360 Gyál Bocskai u. 53.   Tel: +36 (29) 345-319

FEL