fahajomodell.hu

Kézi készítésű, egyedi hajómodellek, makettek

3

A hajózás története 1500-tól 1800-as évek végéigMegosztom

A hajó fejlődése 1500 - 1900-ig

Az egyetemes hajózás története
Történelmi áttekintés a hajózás fejlődéséről (1500 - 1900-ig)
 
1500 k. Ágyúnyílások megjelenése
Des Charges először alkalmazza a hajó oldalába vágott ágyú nyílásokat.

1502-1504 Kolumbusz negyedik útja
Kolumbusz negyedik, egyben utolsó útja. Ezúttal Cádiz kikötőjéből futott ki, már csak négy hajóval. Az útja során az a méltánytalanság érte, hogy Haiti új kormányzója partra sem engedte szállni. Jamaica partjainál hajótörést szenvedett és csak egy év múlva tudott visszatérni. 1506. május 21.én meghalt.

1514 Harry Grace a Dieu angol hajó építése
Ez a hajó átmenetet képezett a karakk és a galleon között. A hajó 17 réz-, és 60 vaságyújával, valamint 100 kisebb lőfegyverével minden más korabeli hajót fölülmúlt. Megjelenik az egyenes végződésű hajótat (fartükör). Állítólag ezen a hajón készítették először három részből az elő- és főárbocot, úgymint árboctörzs, derékszár, sudárszár, és ennek megfelelően húztak fel három vitorlát egymás fölé az árbocra. Az ágyúnyílásokat nagyobbra méretezték, és a két alsó ütegfedélzeten fa nyílászáró táblákkal is ellátták. 1553.-ban tűz pusztította el.
2.
A Harry Grace a Dieu (1514)

1519-1522 Magellán
A portugál Fernendo Magellán elsőnek hajózza körül a Földet. Öt hajóval, a San Antónióval (120 tonnás), a Trininaddal (110 tonnás), a Victoriával (85 tonnás),és a Santiagoval (75 tonnás), 1519. szeptember 20.-án futott ki San Lucarde, Barrameda kikötőjéből. 1520-ban elsőként haladt át, a később róla elnevezett tengerszoroson, majd a szorost elhagyva, kifutott az általa elnevezett Csendes-óceánra. 1521. április 26.-án Magellán Maktan-szigetén elesett a bennszülöttekkel vívott csatában. A hazafelé utat már csak egy hajó, a Victoria tette meg Juan del Cano parancsnoksága alatt. Az útnak indult 265 emberből 19-en tértek haza.

1530 a galleon megjelenése
A túlságosan nagy monstrummá vált karakkokat a 16.század 30-as éveiben új hajótípus váltotta fel, a galleon, amely Spanyolországból terjedt el, s a század közepén már Angliában, Hollandiában, és Franciaországban is ismerték. Kedvező tulajdonságaiknak
köszönhetően általánosan elterjedt és mintegy két évszázadra Európa általános, óceánokat járó teher- és hadihajójává vált. A galleonokon megjelent az ütegfedélzet, ami azt jelentette, hogy a nagy kaliberű ágyúkat a vízhez közelebbi alsó fedélzeten helyezték el, ahonnan a hajótest oldalába vágott, zárható lőréseken keresztül tüzelhettek.
A képre kattintva megtekintheti a hajóról készített hajómodellemet.
3.
A Golden Hind (ex Pelikán) galleon

A hajó aránya: 1:4-hez szemben a korábbi 1:3-hoz arányban épített hajóknál. A század 80-as éveitől jellemző lett a tat körül futó galéria. A nagyobb egységek két galériával is rendelkeztek.

16. század Franciaország
Az emeltyűs kormányszerkezet megjelenése. Lényege egy kétkarú emelő, amelynek  rövidebb karja a régi kormányrúd végéhez csatlakozott, a hosszabbik része pedig a fedélzetbe vágott nyíláson keresztül a fedélzetig ért föl. Ám a megoldás bár bizonyos előnyökkel járt, mégsem bizonyult teljesen kielégítőnek. Legnagyobb hibája az volt, hogy a kormányt csak igen kis szögben tudta elfordítani és ezt a hátrányt csak megfelelő vitorlamanőverrel tudták kiküszöbölni. Előfordult, hogy viharos időben két-három ember sem volt elegendő a kormányrúd kezelésére.
4.
Emeltyűs vagy botkormány (16.sz.)

1546. április.24.  Admiralitás
1546 VIII. Henrik megalapította a haditengerészeti tanácsot, amelyből később kialakult a Navy Board a haditengerészet adminisztratív feladataiért felelős szervezet.

16.-17. század Földközi-tengeri gályák, galeaszok
A gálya a 16.-17. század idejére jelentősen megváltozott. A hajó eleje ágyúkkal, a tatja fényűző felépítménnyel gazdagodott. Az elülső felépítményen az ágyúkat úgy helyezték el, hogy középen egy nagy, jobbra és balra két-két, vagy nagyobb hajókon három-három ágyú kapott helyett.
 5.
Gálya (16.sz.)

A négyszögletes vitorlák eltűntek, és helyébe a latinvitorla lépett. Gályán evezőt húzni az ókorban dicsőség volt, majd évszázadok múlva a társadalom által megvetett alja munkává süllyedt. 1549-ben a legénységet három csoportba sorolták: voltak fegyencek, akiket teljesen kopaszra és csupasz képűre borotváltak, azután volta a hadifoglyok, az ő koponyáikon meghagytak egy tincset. Végül akadtak- a társadalom legalsó, szegény rétegéből- akik önként álltak evezősnek. Munkájukért bért kaptak, bajuszt viseltek, de evezés közben őket is a padhoz láncolták.
A gályák, mivel csak elől rendelkeztek ágyúval, jelentős hátrányba kerültek a galleonokhoz és a sorhajókhoz képest. A tűzerő fokozására a velenceiek ( egy bizonyos Brassano hajóács irányításával) létrehozták a galeasz típust, amely megpróbálta egy hajóban egyesíteni a vitorlás és az evezős hajók előnyös tulajdonságait. A galeasz nagyobb, szélesebb és mélyebb merülésű volt a gályánál. Orr és tatkiképzése is közelebb állt a vitorlásokéhoz, de ami a legfontosabb: a hajó oldalfala is magasabb lett, így az evezősök feje felett elhelyezhettek egy oldalsó ágyúsort.
6.
A galeasz (a gálya és az oldalütegsoros vitorlás hajó
"kényszer házassága")

A galeaszok 15-30 evezőpárral és három árboccal készültek, amelyen latin- vagy keresztvitorlát viseltek. A galeaszok nagy tömegükkel könnyedén elsüllyesztették a kisebb és törékeny gályákat. Az evezős gályák és galeaszok fénykora a 16. század végéig tartott. (Lepantói ütközet)

1571 Lepantói csata
A lepantói ütközetben (1571. október.7.) játszottak utoljára döntő szerepet a gályák és a galeaszok, ahol még mindkét fél hajóhada kizárólag evezős hajókból állt. A nyugati Keresztény Liga tengeri flottájában 12 galeasz alkotta az elővédet, és döntő szerepük volt a győzelemben. A csatában Miguel de Cervantes is részt vett, aki három különálló sebet kapott, kettőt a mellkasába, és még egyet, amely a bal karját használhatatlanná tette. Ez persze nem akadályozta meg abban, hogy később megírja világhírű regényét a "Don Quijote"-t, amelyet gyakran emlegetnek úgy, mint az első modern regényt.
7.
A lepantói csata (1571)
1578-1580 Francis Drake
A Golden Hind (ex Pelikán) egy angol galleon volt, amely leginkább arról ismert, hogy Francis Drake 1578-1580 között, ezzel a hajóval kerülte meg másodiknak a Földet.
A vállalkozás látszólagos célja egy felfedező út volt, viszont nem szerepelt a feladatok között a hétköznapi értelemben vett kereskedelem. Viszont az biztos, hogy volt olyan mögötte, hogy "kellemetlenkedjenek a spanyol királynak". Az utazás végül  a Föld körülhajózását eredményezte. Az öt hajó - a Pelican, az Elisabeth, a Marigold, a Swan és a Benedict- közül, amelyek Angliából elindultak, csak egy, a Pelican jutott el a Csendes-óceánra. De aztán, hogy a spanyolok meglepetése még nagyobb legyen, átfestették és a nevét Golden  Hindra változtatták.    
A képre kattintva megtekintheti a hajóról készített hajómakettemet.
8.
Golden Hind (1578-1580)

A Csendes-óceán déli részén tette Drake azt a fontos felfedezést, hogy a Tűzföld (Terra del Fuego) sziget, és nem függ össze a feltételezett déli kontinenssel, ahogy addig hitték. Drake északnak fordult, Chile partjainál rajtaütött a kis spanyol településeken. Észak felé haladva jutott a legnagyobb zsákmányhoz, egy spanyol kincses hajóhoz (Cacafugo). Végül eljutott a mai Kalifornia alsó részéig. 1579 júliusában hagyta el végül Amerika partjait, délnyugat felé vitorlázva. Először a Palau-szigeteknél kötött ki, innen a Maliku-szigetek és a Celebesz érintésével haladt tovább. Majd áthajózva az Indiai-óceánon megszakítás nélkül kerülték meg a Jóreménység fokát. 1580. július 22.-én érkeztek Sierra Leonéba. Innen kedvező széllel szeptember 26.-án érkeztek Plymouthba. Erzsébet királynő el volt ragadtatva. Hajója fedélzetén lovaggá ütötte Drake-et.
Drake útjának jelzésértéke volt. Nevezetesen az, hogy Anglia rendelkezik a kellő technológiával, tengerészeti tudással és akarattal is ahhoz, hogy globális távolságokat járjon be. Ettől kezdve sehol senki sem lehetett biztonságban az angoloktól. 

1588 - a (le) Győzhetetlen Armada
II. Fülöp 142 hajót számláló Győzhetetlen Armadájának 20 egységből álló magját is gallionok alkották. Az uralkodónak az volt a célkitűzése, hogy egy döntő ütközetben  elvegye az angol, a francia és a holland kalózoknak és e népek uralkodóinak kedvét, attól, hogy beavatkozzanak a spanyolok amerikai érdekeltségébe, illetve az armadával próbált igényt szerezni angliai trónigényének.
A hatalmas flotta azonban kudarcot vallott. Ennek oka egyrészt az irányításban, másrészt a flotta vegyes  összetételében rejlett. Az Armada parancsnokát, a máskülönben jólelkű és lelkiismeretes, de a tengerhez és a hajókhoz egyáltalán nem értő Medina Sidonia herceget, kérése ellenére közvetlenül az indulás előtt nevezte ki a rátermett Santa Cruz márki halála után. II. Fülöp semmilyen önállóságot nem adott neki. Az egész vállalkozás során futárhajókkal kézbesített levelekkel próbálta irányítani a hadműveletet, ami teljes képtelenség volt. Ráadásul a haditervnek kezdettől fogva volt egy gyenge pontja: Az Armadának Spanyol-Németalföld (a mai Hollandia) területéről nagy létszámú inváziós hadsereget kellett a fedélzetre venni és átszállítani Angliába.
Ez csak akkor sikerülhetett, ha az Armada már az oda úton elfoglal egy angliai szigetet, vagy kikötőt, hídfőállásnak, vagy legalábbis legyőzi az angol flottát.
A Royal Navy (az angol Királyi Haditengerészet) azonban sokkal előnyösebb összetételű volt az Armadánál. Igaz, hogy csak 34 hajóval (ennyi tartozott a haditengerészet kötelékébe, a többi kereskedelmi, parti és halászhajókból sorozták be) rendelkezett, de azok mind egységes tervek alapján épített vadonatúj galleonok voltak.
Az angol galleonok valamivel kisebbek, de sokkal gyorsabbak és fordulékonyabbak voltak a spanyol galleonoknál és kezdettől arra tervezték őket, hogy ágyúikkal harcoljanak. A spanyolok még hittek a tengerészgyalogság erejében, ezért hajóik fedélzetén számos gyalogos katona szolgált.
Az angolok azonban nem engedték magukhoz olyan közel a spanyolokat, hogy a katonaság átszállhasson a hajóra.
A spanyol flottában ráadásul nagyon sok hajótípus volt, galleonok, gályák, galeaszok és különböző szállítóhajók, kokkák és urcák lassították a flottát, ráadásul folyamatosan meg kellett védeni őket.
Ezt a spanyolok holdsarló formájú alakzattal biztosították, amelyben a legerősebb hajók a galleonok voltak kívül, a védelemre szolgáló hajók pedig belül.
Amíg tartani tudták az alakzatot az angoloknak semmi esélyük nem volt ellenük.
Az Armada 1588. július 19.-én ért az angol partok elé, és anélkül, haladt végig a La-Manche csatornán, hogy megpróbált volna támaszpontot foglalni magának. Ez később végzetesnek bizonyult, mert abban az évszakban a csatornán folyamatosan egy irányba fúj a szél, vagyis a spanyolok nem tudtak visszafordulni.
Az angol hajók kisebb rajtaütésekkel próbálták szétzilálni az Armada szoros alakzatát, eredménytelenül. 
Az Armada július 27.-én elérte Calaist, ahol az inváziós hadsereget kellett volna behajózni. A sereg azonban nem volt sehol, az Armada pedig kint vesztegelt a kikötő előtt, várva az érkezésükre.
Az angolok kihasználták a lehetőséget és éjjel gyújtóhajókat küldtek a horgonyzó spanyol hajók közé. Azok kétségbeesetten próbáltak elmenekülni, a lángoló hajók útjából, ezért még a horgonyaikat is levágták.
A feszes alakzat felbomlott. Az elmenekült spanyol hajók másnap reggel megpróbálták felvenni az eredeti alakzat kicsinyített mását, de ez már nem segített: a granvelines-i ütközetben az angol hajók egyesével elbántak velük.
Az Armada maradéka megpróbált hazajutni Spanyolországba. A La Manche csatornára azonban a széljárás - és a lesben álló angol hajók - miatt nem tudtak visszatérni, ezért csak egyetlen lehetőségük maradt: megkerülni Angliát, Skóciát és Írországot. Az Armada ekkor - a spanyolok számára ismeretlen vizeken - vesztette a legtöbb hajót. a kíméletlen időjárásban egyre-másra semmisültek meg, a nyílt óceáni hajózásra sokszor alkalmatlan hajók (mint például a gályák és a galeaszok).

                                               Forrás: Dr. Balogh Tamás: A hajózás története (tabló sorozat)

A szerencsés kimenetel örömére Erzsébet királynő emlékérmet veretett, amely a viharban elpusztuló Armadát ábrázolta, ezzel a felirattal: "Rájuk fújt az Isten és szétszórta őket."

A fenti ütközetben az angol flottát Howard of Effingham (az Ark Royal zászlóshajón) és Francis Drake (a Revenge-en) admirális vezetése alatt álló 197 vitorlás alkotta, mintegy 2000 ágyúval. Közülük csak 34 tartozott a Royal Navy (Királyi Hadiflotta) kötelékébe, a többit nagy sietséggel kereskedelmi, parti és halászhajókból sorozták be.

1595. Hollandia fleute
Az első, ebbe a típusba tartozó hajót 1595.-ben építették a hollandiai Hoorn mellett. Hosszúsága 30 m körül mozgott, teherbírása: 200 tonna.
A fleute kisebb merülésű volt, mint a galleon, a vízvonalnál azonban szélesebb.
1.
Holland fleute (16-17.század)

Az elő és főárbocán kereszt- a tatárbocán latinvitorlával rendelkezett. Ez a hajótípus alkotta a holland kereskedelmi flotta legjavát.

17. század Franciaország
A francia flotta megteremtése Richeliu bíboros (1585-1642), majd Jean Baptiste Colbert (1619-1683) nevéhez fűződik. "A tenger uralma nélkül nem lehet sem háborút megnyerni, sem a békét kihasználni". Kormányzása alatt mintegy 100 hadihajó és gálya épült.
A  Soleil Royal képre kattintva megtekintheti a hajóról készített hajómakettemet.
9.             10.
        La Couronne (1638)                                             Soleil Royal (1690)

A franciák nagy súlyt fektettek a hajók díszítésére: a flottának már megjelenésében is ki kellett fejeznie a Napkirály hatalmát. Franciaországnak az Atlanti-óceánon és a Földközi-tengeren is más volt a harcmodora és a hadihajó típusa is. Az óceáni vizeken a hadi galleon, a Földközi-tengeren, pedig a hagyományos gálya volt használatban.
 
17. század Hollandia
A 17.században az észak-német kikötővárosok gyakran foglalkoztattak holland hajóépítőket, vagy éppen Hollandiából vásárolták hajóikat, mint például a Wappen von Hamburgot (1687).
A Wappen von Hamburg képre kattintva megtekintheti a hajóról készített hajó makettemet.
11.           12.
              Wappen von Hamburg (1687)                      Friderich Wilhelm zu Pferde (1680)
1611
A tatárboc vitorlája fölött is megjelenik a tat derékvitorla.

1620 Anglia
A Mayflower a fedélzetén angol kivándorlókkal (70 férfival, 20 nővel, és 33 kiskorú gyermekkel) tette meg történelmi útját az Atlanti-óceánon át Amerikába. I. Jakab önkényuralma elől menekültek először Hollandiába, majd londoni kereskedők támogatásával új haza keresésére Észak-Amerikába. Két hónapos viszontagságok után érték el az Új-világ partjait, és a mai Plymouth városka helyén telepedtek le.
13.
Mayflower, típusa: fleute (1620) 
(még magán hordozza a galleon jegyeit)
 
A fleute hajótípust Hollandiában fejlesztette ki P.J. Zirone hajóépítő mester. A 17. század jellegzetes hajója volt, amely a sekély vizű hazai folyótorkolatokban éppen olyan jól bevált, mint az óceánok vizein. Szembetűnő ismertetőjele a keskeny fedélzet alatt kiszélesedő hajótest. (A dán kormányzat ugyanis Kattegat szoros átkelési vámját a hajó fedélzetének legnagyobb szélessége után vetette ki.) Az elő és főárbocon kereszt-, a tatárbocon egy latinvitorlával rendelkezett.

1650 környéke
A 13-15. századi alkalmazása után, két évszázad múlva, ismét alkalmazni kezdték a fogásolókötelet. 1650 táján a derékvitorla felső részén már egy sor fogásolókötéllel szabályozták a vitorla felületét. 1680 körül megkettőzték, majd a 18-19. sz. folyamán három-négy sorra szaporították. 1680-tól az alsó vitorlákra is felszerelték a kurtítóköteleket, itt azonban mindig csak egy sort kötöztek fel.

17. századi hadi galleonok
A 17. században a lövedékek külső átmérőjének, és az ágyúk számának növekedésével együtt természetesen a hajók méretei is növekedtek. A nagyobb vízkiszorítás, pedig lehetővé tette, hogy az ágyúkat immáron három, egymás fölötti fedélzeten helyezzék el. Megjelent a három ütegfedélzetes hajó. Első példányuk az 1637-ben vízre bocsátott angol SOVEREIGN OF THE SEAS volt, (Phinas Pett neves hajóépítő készítette), amelyet egy évvel később a francia LA COURONNE követett. 
A Sovereign of the Seas képre kattintva megtekintheti a hajóról készített hajómodellemet.
14.       15.
             Sovereign of the Seas (1637)                                   La Couronne (1638)

Ezek a hajók a 2 500 tonna vízkiszorításukkal és 2000 tonnás teherbíró képességükkel a 17. század legnagyobb hadi galleonjai voltak. Mindkét hajó szinte egyazon időpontban épült. Elmaradt a negyedik árboc, viszont megjelent a "royal", vagyis király
 vitorla a tatárbocra a latinvitorlán kívül már keresztvitorlákat is felvontak. Az orrárbocon a szokásos orrvitorlán kívül megjelent az un. felső vakvitorla is.
Európa uralkodóházai egymást túllicitálva építettek minél nagyobb és pompásabb
zászlóshajókat.
 
1626 Svédország Vasa
A VASA II. Gusztáv Adolf svéd király megrendelésére épült, a holland Henrik Hybertszoon irányításával, aki a hajó építése közben meghalt, fejében a tervekkel. A svéd király személyesen vett részt a hajó tervezésében. Az építés megkezdése után rendelt el számos módosítást, amelyek miatt jelentősen megemelkedett a hajó súlypontja. Plusz egy ágyúfedélzetet építettek be, és megnövelték az ágyúk kaliberét is. 1628. augusztus 10.-i hivatalos próbaútján a stockholmi kikötőben felborult, amikor vitorláiba belekapott a szél és az ágyúsorok nyitott lőrésein keresztül beömlött a víz. 
A hideg és iszapos vízben a hajótest épségben megőrződött. 1961-ben kiemelték és múzeumba került. A kiemelés után derült fény arra, hogy a hajó jobb és bal oldalán dolgozó ácscsapatok valószínűleg nem egyforma mérőrudat használtak. Az egyik oldalon svéd lábban (12 col) a másikon amszterdami lábban (11 col) mértek, ami aszimmetrikus formát és tömegeloszlást okozott, tovább rontva a már egyébként is rossz stabilitást. 
16.
A Vasa makettje (1626)
 
1653 angol Admiralitás
Először az angol Admiralitás vezette be a csatarendbe való harcmodort. Éspedig, hogy az egyforma nagyságú és sebességű hajók egymás mögött, a nyomdokvonalon haladva, jobb, illetve bal oldali ágyúsoraikat az ellenség felé fordítva harcoljanak. Innen ered a sorhajó elnevezés.

1674 magyar gályarabok
A gályarabságot honfitársaink sem kerülhették el. 1674-ben a háromfelé szakított Magyarország királyi részén, az ellenreformáció jegyében, Kollonich püspök március 5.-re Pozsonyba idézett mintegy háromszáz protestáns prédikátort és tanárt, akik közül 167-en meg is jelentek. Zendülésben részvétellel vádolták őket, ami akkor főbenjáró bűn volt. Közülük 42 főt nemes egyszerűséggel – és a többi protestáns számára elrettentő példaként – gályarabságra ítéltek és eladták őket Nápolyba. A Dél-Itáliába vezető viszontagságos utat csak 32-en élték túl, őket a gályák evezőpadjaihoz láncolták. Itt szerzett tudomást rabságukról a protestáns Hollandia, Nápolyban állomásozó földközi-tengeri flottájának parancsnoka, Michiel Adrianszoon de Royter admirális (1607-1676), aki azzal írta be nevét a magyar történelembe és az egyetemes históriába, hogy 1676-ban kiszabadította a fogságból a még élő 26 prédikátort és ellátta őket holland útlevéllel, amelyekkel Svájcban és Hollandiában telepedtek le.

1703 kormánykerék
Egy ügyes hajótervező fejlesztette ki  és ajándékozta meg a hajózást a vitorlás korszak legjelentősebb találmányával, a kormánykerékkel. A kormánykerék alkalmazása a kormánylapát 45-45 fokos kitérését tette lehetővé.

18.sz. - sorhajók
A hadi galleonokból alakultak ki. A hajótest nagyobb lett és az előző század ívelt formáját egyenesebb, majd teljesen vízszintes vonalvezetés váltotta fel. A tágas hajótestben 2-3 ütegfedélzeten 61-101 különböző kaliberű ágyút helyeztek el. A nagy hajótesthez megfelelő vitorlafelület is kellett, ezért a hajók vitorlázatát az árbocok közé felvont tarcsvitorlákkal egészítették ki, és gyenge szélben a keresztvitorlák felületét az oldalsó szárny- vagy toldatvitorlákkal lehetett növelni. A hajókat a rajtuk elhelyezett ágyúk száma szerint osztályozták. Az első három osztályba a több mint 60 ágyúval felszerelt, 800 tonna (vagy több) vízkiszorítású sorhajók tartoztak.
A képre kattintva megtekintheti a hajóról készített hajómakettemet.
17.
H.M.S. Victory sorhajó (1765)

A sorhajókat sorban, vagy vonalban folyó ütközetekben használták. E harcmodor lényege az volt, hogy hajók libasorban követték egymást. Az arcvonalban küzdő flották hosszú sorokban közeledtek egymás felé, s miközben elhaladtak egymás mellett, a győzelmet a hajók tűzpárbaja döntötte el. Mindamellett nagy előnyt jelentett az a helyzet, ha az ellenséges hajórajnak a szél alatti oldal jutott, vagy ha sikerült áttörni az ellenség csatasorát.    

18.sz.- Fregattok
Az I-III. osztályú sorhajók után a flották IV.-V. osztályába tartozott. Ágyúinak száma 20-50 között mozgott - attól függően, hogy hány fedélzettel épült -, vízkiszorítása pedig maximum 600 tonna volt. Nagyon gyors járatú hajó volt, mert kisebb méretei ellenére is sorhajóhoz hasonló nagyságú vitorlázattal szerelték fel. Mivel az első teljesvitorlázatú hajó a fregatt volt, ezért a fregatt és a teljes vitorlázatú vitorlás elnevezése egyenértékűvé vált. A fregattok és a korvettek a mai cirkálók elődjei voltak. A korvett V. vagy VI. osztályú hajó volt, vagyis még kisebb, mint a fregatt. Csupán egy fedélzettel épült, itt volt elhelyezve mind a 10 vagy 20 ágyúja. Vízkiszorítása 200 tonnát tett ki. Hasonló célokra használták, mint a fregattot: megfigyelésre, (felderítésre) és kapcsolattartásra, valamint kalózok elleni küzdelemre.
Az egyes képre kattintva megtekintheti a hajókról készített hajómodellemet.
18.       19.
               H.M.S. Pandora (angol fregatt 1779)           U.S.S. Constitution /metszet/
                                                                                      (amerikai fregatt 1797)
1768-1779 James Cook
James Cook kapitány három útja (1768-71, 1772-75, 1776-79) a Horn-foktól Ausztráliáig, az Antarktisztól - Alaszkáig feltérképezte a Csendes-óceánt. Már kronométert használtak a kelet-nyugati hosszúsági fokok, és a hajó helyzetének pontos megállapítására, így Cook kapitány nagyon sok értékes és pontos adattal gazdagította a világtérképet.              
20.
James Cook (1728-1779)

1768-1771 Cook kapitány első útja
Megbízták, hogy az Endevour hajóval egy tudós csoporttal a fedélzeten utazzon Tahiti szigetére a Vénusz Nap előtti elhaladásának a megfigyelésére. Az átvonulásból ugyanis, amennyiben a Föld különböző pontjain egyszerre mérik a be- és kilépés idejét, kiszámítható a Föld és a Nap közötti távolság. A feladat sikeres teljesítése után Cook feltérképezte a Társaság-szigeteknek elnevezett sziget-csoportot, majd a feltételezett Terra Australis földrész felkutatására indult. Két hónapi út után Új-Zéland partjaihoz ért, innen Új-Hollandia, a mai Ausztrália felé vette az útját, melynek kelti partján végighajózva Batávián át, hazatért.  
21.
Az H.M.S. Endevour (1768)

1772-1775 Cook kapitány második útja
A Resolution és az Adventúre hajókkal indult második útjára. A cél a Terra Australis létezésének tisztázása volt. Afrikától délre hajózva átlépte a sarkkört és elért az  Antarktisz jégmezőihez. Majd északnak fordulva feltérképezte a Marquesas-szigeteket és Új-Kaledóniát, aztán ismét dél felé vette az útját és a Horn-fok megkerülése után a Jóreménység-fokának érintésével hazaért.
22.        23.
           H.M.S. Resolution (1772)                        Halászhajókkal a Matavai-öbölben (1773)

1776-1779 Cook kapitány harmadik útja
Ezúttal a Resolution és a Discovery hajókkal indult az észak-nyugati, illetve az észak-keleti átjáró keresésére. Útvonala: Dél-Afrika, Új-Zéland, Tahiti, Hawai-szigetek,
Alaszka, Bering-szoros, Északi-Jeges tenger, majd visszatért a Sandwich-szigetekre. Itt halt meg, 1779.február.14.-én a bennszülöttekkel való ütközetben.
24.
H.M.S. Discovery (1778)
1780
Az angol hajók fenekét rézlemezzel borítják.

1805 Trafalgár
A sorhajók legnagyobb összecsapására azután került sor, amikor 1805 nyarán Anglia és Franciaország között kitört a háború. Napóleonnak nem volt nagyobb gondja annál, miképp támadhatná meg Angliát. E célból Boulogneban, a csatorna mellett, állandó tábort állított, ahonnét sok apró hajó felhasználásával az első kedvező alkalomra várt, hogy seregeivel átkelhessen. " A francia és a spanyol hajóhadaknak Nyugat-Indiába kellett egyesülniük és onnét visszafelé jövet hirtelen megtámadni a csatornán őrködő angol hajóhadat. "Angliának vége, ha csak tizenkét óráig uralkodnak a csatornán." mondta a császár. A visszatérés szerencsésen sikerült, de a francia parancsnok, Villeneuve admirális félve angol kollégájától, Nelsontól, nem rontott a csatornának, hanem egy spanyol kikötőben, Ferrolban várta a kedvező időt, és így elszalasztotta az egyedüli alkalmas időpontot (1805 augusztus). Nelson közeledtére még tovább vonult vissza délre és Cádiz közelében a Trafalgár hegyfoknál kénytelen  volt elfogadni a csatát. Eben a borzasztó ütközetben, az angolok tönkre tették a francia és a spanyol flottát, és vele az átkelés reményét (október 21.-én). Nelson, aki jelszóul azt tűzte ki legénységének: "Anglia elvárja, hogy mindenki megtegye a kötelességét", maga is elesett, de a franciák önbizalma elveszett, és többé még csak kísérletet sem tettek az angol tengeri hegemónia megdöntésére.
Az egyes képre kattintva megtekintheti a hajókról készített hajómodellemet.
  
H.M.S. Victory (angol sorhajó 1805) /25./                San Juan Nepomuceno 
                                                                                               (spanyol sorhajó 1805) /26./
19.sz. a klipper kialakulása
A fiatal Egyesült Államokban a baltimore-i hajóépítők fejlesztették ki. Kisméretű, keskeny, de különösen áramvonalas hajótesttel épült hajókat építettek, amelyhez hatalmas vitorlafelület tartozott, így szinte hasították a vizet (angolul: to klip). Kezdetben a klipperek két hátrafelé döntött árbocukon gaffvitorlát hordoztak, de az első árbocukra keresztvitorlát is húztak (tposail szkúner). Eleinte kalauzhajóként szolgáltak, majd az Angliával vívott 1812-es háborúban, azonban rendszeres portyákra indultak. A háború után az Afrika és a Karibi térség közti rabszolga kereskedelem és a kínai ópium csempészetben használták őket.
Az alábbi klipper építésű topsail szkúner Skóciában, Aberdeenben épült 1839.-ben.
Az első klipperek között emlegetik.
A képre kattintva megtekintheti a hajóról készített hajó makettemet.
27.
Scottish Maid (1839)

A klipperek gyorsan tovább fejlődtek: az 1932-ben épült ANN McKIM Baltimor klipper már három árboccal és keresztvitorlával rendelkezett. 1843.-ban megszületett az első modern klipper, a RAINBOW.
28.
Ann McKim (1832)

A klipper fogalom - eredetileg nem típust jelölt, hanem a legkülönfélébb gyors vitorlások összefoglaló neve volt. Ettől kezdve a hegyes orrú, hosszú és keskeny testű, keresztvitorlázatú hajók nevévé vált. Ezekkel a kivételesen gyorsjáratú hajókkal utasokat és értékes rakományt szállítottak, pl. teát. Ezek a hajók az egész 19. század folyamán állták a versenyt a gőzösökkel. Csúcssebességük kedvező szélben a 21 csomót (38,8 km/h) is elérte, ám a gőzhajók teljesítménye fokozatosan növekedett. A Szuezi-csatorna 1869-es megnyitása is nagy előnyt biztosított a gőzösöknek, mivel a vitorlások az Afrika körüli út lerövidítésének ezt a lehetőségét nem használhatták.
A Flying Cloud képre kattintva megtekintheti a hajóról készített hajómodellemet.
29. 30.
               U.S.S. Flying Cloud                                     Cutty Sark angol klipper (1870) 
            amerikai klipper (1851)   

Leghíresebb amerikai klipperek: Flying Cloud és a Great Republic és az angol Cutty Sark voltak. (Az utóbbi ma is látható Greenwichben, bár egy tűzvész az eredeti hajótestet tönkretette.)

1869
A Szuezi-csatorna megnyitása.

19.-20. század fordulója
A nagy kereskedelmi vitorlások utolsó típusa a 19. és a 20. század fordulóján keletkezett, amikor a klipperek már elveszítették a gőzösökkel vívott gazdasági harcot. Ha a vitorlás fel akarta venni a versenyt a gőzösökkel, nagyobb teherbíró képességűnek és tágasabbnak kellett lennie - kevesebb személyzettel - de ugyanakkor el kellett érnie a klipper gyorsaságát. Ezt egyrészt azzal érték el, hogy a törzs, az árbocok egyes részeit acélszerkezetből készítették - ezáltal csökkent az önsúlyuk - másrészt pedig több árbocot és vitorlát alkalmaztak. Ezek a nagy vitorlások a vitorlák valóságos katedrálisai voltak. A legnagyobb teljesvitorlázatú hajó az öt(!) árbocos PREUSSEN (Poroszország), a legnagyobb szkúner pedig hét(!) árbocos THOMAS W. LAWSON volt.

31. 32.
       Preussen (német klipper 1902)       Thomas W. Lawson (amerikai szkúner 1902)

Forrásmunkák:
Marjai Imre: Hajómodellezés
Marjai Imre Pataky Dénes A hajó története
Dr. Balogh Tamás: A hajózás története /Tabló  sorozat/
Robin Hanbury-Tenison: Hetven felfedező utazás földön, vízen, levegőben
Marjai Imre: Nagy hajóskönyv
Marjai Imre: Felfedezések Könyve
Stefan Gulas Dusan Lescinsky: A vitorlás hajók története
Marjai Imre: Nagy kalózkönyv
Arnold Kludas: Hajók
Franco Giorgetti: Vitorlás hajók
Tony Gibson: Hajók enciklopédiája
Marjai Imre: Készítsünk hajómodellt
Tóth Kálmán: Vitorlázás

Képjegyzék, a felhasznált képek forrásai:
 
1.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c7/Wenceslas_Hollar_-_A_Flute_%28State_2%29.jpg/1024px-Wenceslas_Hollar_-_A_Flute_%28State_2%29.jpg
2.kép: http://www.famous-ships.info/images/the-great-harry-royal-navy-16th-cent-carrack.jpg
3.kép: http://fahajomodell.hu/golden-hind-hajomodell-1.html#FotoGaleria[mixed]/1/
4.kép: Dr. Marjai Imre: Hajómodellezés
5.kép: https://m.mult-kor.hu/image/article/index/kozepkor/kaloz.jpg  
6.kép:  https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/03/Armada_galleass.png
7.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb
/e/e0/Battle_of_Lepanto_1571.jpg/1024px-Battle_of_Lepanto_1571.jpg
8.kép: http://fahajomodell.hu/golden-hind-hajomodell-1.html#FotoGaleria[mixed]/0/
9.kép: https://www.sailboatmodel.info/la_couronne_1636/img_1.jpg
10.kép: http://fahajomodell.hu/soleil-royal-hajomakett.html#FotoGaleria[mixed]/1/
11.kép: http://fahajomodell.hu/wappen-von-hamburg-hajomodell.html#FotoGaleria[mixed]/1/
12.kép: https://www.wettringer-modellbauforum.de/forum/index.php?page=Attachment&attachmentID=318425&embedded=1
13.kép: https://www.sailboatmodel.info/mayflower_1620/img_1.jpg
14.kép: http://fahajomodell.hu/sovereign-of-the-seas-hajo-makett.html#FotoGaleria[mixed]/0/
15.kép: https://www.sailboatmodel.info/la_couronne_1636/img_1.jpg
16.kép: http://www.ongo.hu/picture.php?id=274875&size=3
17.old: http://fahajomodell.hu/hms-victory-hajomakett-5.html#FotoGaleria[mixed]/4/
18.old: http://fahajomodell.hu/hms-pandora-hajomodell.html#FotoGaleria[mixed]/5/
19.old: http://fahajomodell.hu/uss-constitution-metszet.html#FotoGaleria[mixed]/2/
20.old: https://i2-prod.gazettelive.co.uk/incoming/article11276416.ece/ALTERNATES
/s810/0_JS88890884.jpg
21.kép: https://cdn.arstechnica.net/wp-content/uploads/2018/09/HMS_Endeavour_20340350738-800x752.jpg
22.kép:  
https://www.stevemayoart.com/wp-content/uploads/sites/1420/2018/11/31777-540x415.jpg
23.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/af
/Hodges%2C_Resolution_and_Adventure_in_Matavai_Bay.jpg?download
24.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/08/HMS_
Discovery_1789_Vancouver.jpg/300px-HMS_Discovery_1789_Vancouver.jpg
25.kép: http://fahajomodell.hu/hms-victory-hajomakett-5.html#FotoGaleria[mixed]/4/
26.kép: http://fahajomodell.hu/san-juan-nepomuceno-hajomodell.html#FotoGaleria[mixed]/8/
26.kép: http://fahajomodell.hu/scottish-maid-hajomodell.html#FotoGaleria[mixed]/0/
28.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ce/
Ann_McKim_%281833%29.jpg/800px-Ann_McKim_%281833%29.jpg
29.kép: http://fahajomodell.hu/uss-flying-cloud-hajomakett.html#FotoGaleria[mixed]/1/
30.kép: https://d3d00swyhr67nd.cloudfront.net/w944h944/collection/LSE/CST/LSE_
CST_LDCST_2_004_49-001.jpg
31.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/c9/Preussen_-_StateLibQld_70_73320.jpg
32.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/ba/Schooner_%27
Thomas_W._Lawson%

Címkék:
hajózás, története, fejlődése, hajómodell, makett, hajómakett, hajó, fleute, golden, hind, admiralitás, gálya, galleon, galeasz, lepantó, francis drake, la courone, soleil rolyal, wappen von hamburg, mayflower, sovereign of the seas, vasa, victory, bellona, constitution, endevour, adventure, resolution, adventure, san juan nepomuceno, rainbow, flying cloud, catty sark, preussen, thomas w.laws, 

Fa hajómodellek

Kézi készítésű hajómodellek, makettek egyedi igények szerint.

Saját készítésű hajókötél értékesítés hajómodellekhez


Elérhetőség

Susányi Oszkár
Hajómodell készítő mester

GEROSZ Bt.
2360 Gyál Bocskai u.53.

Telefon / telefax: +36-29-345-319
E-mail:  info@fahajomodell.hu

Gyorslinkek

Hajómodellek, hajó makettek
Import hajómakettek
Ágyú makettek
Leonardo Da Vinci makettek

Hajókötél értékesítés hajómodellekhez

YouTube videó csatornánk

Fahajómodell - Susányi Oszkár hajómodell készítő mester © 2015   Cím: 2360 Gyál Bocskai u. 53.   Tel: +36 (29) 345-319

FEL