fahajomodell.hu

Kézi készítésű, egyedi hajómodellek, makettek

3

Hajózással kapcsolatos kifejezésekMegosztom

A hajózásban használt szakkifejezések

Hajókkal, hajózással kapcsolatos kifejezések és értelmezésük:

Admirális - vagyis tengernagy, a haditengerészet legmagasabb rangú tisztje. Az arab (emir-al-bahr) elnevezésből származik, melynek a jelentése: a tenger főnöke.
 
Ágaskötél - Legyező alakú kötélnyaláb, melynek célja a csatlakozó kötél húzóerejének elosztása egy másik kötél különböző pontjain. A másik felhasználási területe, mikor a tereb elülső szegélye és a tarcskötél közé feszítették ki azzal a céllal, hogy megakadályozza a vitorla terebhez való dörzsölődését.

Árapály - az égitestek tömegvonzása alapján jön létre. Földünkön a Hold és kisebb mértékben a Nap tömege okoz árapályt.

Asztrolábium – A tengeren a szélességi fok határozásra használt fokbeosztású korong, középen állítható szögmérővel. Ez a középkorban használt eszköz még gyakorlott kézben is pontatlanul mért. Valószínű tévedése 2˚ volt ami 220 km-es eltérésnek felelt meg.

Ballinger - A balinger vagy ballinger egy kis tengerjáró hajó volt a 15. és a 16. században. Nem volt első bástyája, egyetlen árbocán négyszögvitorlát használtak. Súlya 100 tonna alatt maradt, merülése kicsi volt, korai példányait legalább 30 evezős mozgatta a sekély vízben vagy a közelharcban.

Bark vitorlázatú hajó – Háromárbocos, az első két árbocon keresztvitorlát, a tatárbocon csak ágvitorlázatot viselt.

Barkentin – Háromárbocos, de csak az előárbocán viselt keresztvitorlát a fő- és tatárbocán ágvitorlázatot hordott.

Basisilk - A hajókon használatos ágyúfajta. Csőhossz: kb. 610 cm. Kaliber: 11 cm. A lövedék tömege: kb. 5 kg.

Behajózni - hajóra szállni.

Bevonókötél - A vitorla alsó sarkának a felhúzására használták.

Besan - Csonka, más néven tat-, illetve far- vagy spanker vitorla. Lényegében a latin vitorla csonkított változata.

Birema - Két evezősoros római gálya

Blokk - Kötélcsiga 

Bonett - Toldatvitorla. Gyenge szélben a nagyvitorla alsó szegélyéhez fűzték, így növelve meg a vitorla felületét.

Borda - Bókony

Bókony - vagy borda, görbe, gerenda vastagságú fa, melyet a hajótőre (hajó gerincre) mind a két oldalról függőlegesen állítanak fel, ezek a hajó bordái. Több darabból készítik, mely részeknek az elhelyezésük szerint külön nevük van. A legalsó a talp, erre jön a ülő, aztán a nyujtovány, és végül a bókony-vég, melyre a peremfát szegezik.

Brigantin - Kétárbocos, kisméretű kereskedelmi hajó, a brigg egy különleges fajtája. Régebben a Földközi-tengeri kalózok kedvelt hajótípusa volt. Elnevezése is ebből ered. Nagysága ritkán haladta meg a 300 tonnát, legénysége a 10 - 15 főt

Brigg – Kétárbocos, mindkét árbocán keresztvitorlát, főárbocán egy ágvitorlát viselt.

Brigg-schooner - Kétárbocos, az előárbocon csak keresztvitorlát főárbocán csak ágvitorlázatot hordott.

Bödönhajó (monoxilon) - A fatörzset kivájva, kiégetve, a két végén elkeskenyítve alakították ki elődeink ezt a csónakot.

Bőrcsónak - Ahol nem állt rendelkezésre fa építőanyag a folyón való átkelést felfújt állatbőrből készült tömlőkkel oldották meg

Cannon - A hajókon használatos ágyúfajta. Csőhossz: kb. 366 cm. Kaliber: 18 cm. A lövedék tömege: kb. 26 kg.

Chebek (xebec) - 12-13.századi kis hadi vitorlás. Három árbocán latin vitorlát hordott, hosszú orrárbocán pedig orrvitorla lengett. A hajó oldalán elhelyezett ágyúnyílások mellet evezőnyílások is voltak a mellvédben.

Culverin - A hajókon használatos ágyúfajta. Csőhossz: kb. 366 cm. Kaliber: 14 cm. A lövedék tömege: kb. 9,5 kg.

Corvus - Szarvszerű kampóval ellátott csapóhíd. I.e 260. A kampóval az ellenséges hajó fedélzetébe fúródott, lehetővé téve a római had átözönlését.

Csarnakkkötél - Oldalfeszítő kötél. Az árboc oldalirányú kilengését akadályozta meg, valamint a hátulról érkező szél nyomását is felfogták. Az elhelyezésük alapján lehetnek: árboctörzs-, derékszár-, sudárszár-oldalkötél

Csomó /mint sebesség/- Lásd a log kifejezést.

Csörlő - Súlyos tárgyak mozgatására használták. A vízszintes tengelyű csörlő (horgonycsörlő) a 18. század végéig volt használatban. A 16. századtól elsősorban a hadihajókon kezdték alkalmazni a függőleges tengelyű csörlőt (járgányt).

Demi Cannon - A hajókon használatos ágyúfajta. Csőhossz: kb. 335 cm. Kaliber: 15 cm. A lövedék tömege: kb. 16 kg.

Demi-culverin - A hajókon használatos ágyúfajta. Csőhossz: kb. 335 cm. Kaliber: 11,5 cm. A lövedék tömege: kb. 5 kg.

Deviáció - az iránytű (tájoló) eltérése a hajón lévő vasanyag miatt. 

Diera - Két evezősoros görög gálya.

Doodshoft-kengyel - Az állókötélzet egyes részeinek a feszítésénél használták.

Döfőorr - A trierák fő fegyvere. A gálya orrából hosszan nyúlt előre. Az ellenséges hajónak neki evezve, annak palánksorát áttörve, annak elsüllyesztése volt a cél.

Dörzsfa - A palánkoknál vastagabb gerendák, a hajótest oldalát védik a kívülről ható fizikai behatások ellen.

Drómon -  A bizánci hajók jellegzetes típusa a drómon, a római biremis bizánci változata, katapulttal és görögtüzet elő állító szifonnal szerelték fel.. Valószínű méreti: 40 m hosszú és 7 m széles, kiszolgálásához kb. száz evezős és száz katona kellett. Kereszt és latin vitorlával is rendelkezett.

Egyenlítő - (Aequator), Földünk forgási tengelyére merőleges, legnagyobb kör, mely a Földet északi és déli földgömbre osztja. Teljes hossza: 40 076,59 kilométer.
Ejtőkötél - A vitorlarudak felhúzásra és leeresztésére használták.

Emeltyűs kormány - Lényege egy kétkarú emelő, amelynek  rövidebb karja a régi kormányrúd végéhez csatlakozott, a hosszabbik része pedig a fedélzetbe vágott nyíláson keresztül a fedélzetig ért föl. Ám a megoldás bár bizonyos előnyökkel járt, mégsem bizonyult teljesen kielégítőnek. Legnagyobb hibája az volt, hogy a kormányt csak igen kis szögben tudta elfordítani és ezt a hátrányt csak megfelelő vitorlamanőverrel tudták kiküszöbölni. Előfordult, hogy viharos időben két-három ember sem volt elegendő a kormányrúd kezelésére.

Evezőszekrény - A több evezősoros gályáknál az egymás feletti evezősorok forgáspontját ezzel a találmánnyal helyezték kijjebb.

Falcon - A hajókon használatos ágyúfajta. Csőhossz: 183 cm. Kaliber: 7 cm. A lövedék tömege: kb. 1,6 kg.

Falconet - A hajókon használatos ágyúfajta. Csőhossz: 120 cm. Kaliber: 5 cm. A lövedék tömege: 0,9 kg.

Farkötelek - vagy patrácköteleknek jutott a legfontosabb szerep, mert a hajótat felől jelentkező szél nyomását kellett felfogniuk. Úgyszólván állandó igénybevétel alatt állt.

Felépítmény - A fedélzet fölé emelkedő zárt építmény, amelyek a hajó teljes szélességét elfoglalják.

Fenékveret - A fúrókagylók elleni védelem céljából, vékony rézlemezekkel borították a hajók vízvonal alatti részét. A rézlemez borítás a hajó sebességét is növelte.

Feszítőkötél - Célja az volt, hogy semlegesítse a csatló csarnakkötelek feszítésénél jelentkező húzóerőt.
A másik értelmezésben, a vitorla szegélyéhez  kötött, három-öt ágra ágazó kötél, melynek segítségével a vitorlákat előre feszítették. Gyenge szélben használták, hogy a szél jobban"belekapjon" a vitorlába.

Fleute - A 17. század kereskedelmi hajótípusa. Kisebb merülésű, mint a galleon, a vízvonalánál azonban szélesebb. Az elő és főárbocon kereszt a tatárbocon egy latin és egy kereszt vitorlával rendelkezett. Ez a hajó alkotta a holland kereskedelmi flotta legjavát.

Fogásolókötél - a vitorlák kurtítására használták.

Fordítókötél - A vitorlarúdnak a széljárásnak megfelelő helyzetbe fordítására használták.

Fregatt - IV. és V. osztályú hajó volt. Ágyúinak száma 20-50-ig terjedt, vízkiszorítása pedig maximum 600 t. Gyors járású hajó volt, mivel kis méretei ellenére is a sorhajókhoz hasonló nagyságú vitorlázattal szerelték fel. A főfedélzet fölött elöl is hátul is egy fedélzettel épültek.

Gaff rúd - Ágas vitorlánál a felső vitorlarúd, dum rúd

Galeasz - Az oldal ütegsoros hajó és a gálya kényszer házasságából született. Az oldal ütegsoros hajó és a gálya előnyös tulajdonságait igyekezett egy hajóban ötvözni. A 15-16.században a Földközi-tengeren volt használatos. Északon nem terjedt el.

Galleon - A karakktól hosszabb, keskenyebb  hajóról van szó. Ütegfedélzettel rendelkezett. Az elő- és főárbocán kereszt, míg a tatárbocán latin vitorlát hordott. A hajó a tat körül futó, nyitott erkéllyel rendelkezett.

Gallion - Az orrtőkére épített, előrenyúló kissé felfelé kunkorodó tartógerinc. A gerinc végét az ún. gallionfigura díszítette.

Galiote – Első felépítménnyel nem rendelkező, egyárbocos, 17-23 pár evezővel ellátott hajó volt. VII. sz.

Galeasz - A gályánál hosszabb és szélesebb több árbocos evezős-vitorlás hajó. A hajó oldalfala magasabb, így az evezősök feje fölött elhelyezhettek egy oldalsó ágyúsort. 

Gálya - Evezős-vitorlás hadihajó. Először keresztvitorlával rendelkezett. A 16-17.században már latin vitorlával épültek.

Guffa - Teljesen kör alakú, favázas, sásból font és bőrrel illetve kátránnyal bevont vízi jármű.

Gurulás nyakló - Megkönnyítette az árbocrúd függőleges irányú mozgatását.

Gúzsevező - A hajó oldalára kötött kötél- vagy vesszőgúzsról kapta a nevét, melybe az evező nyelét belehúzták. Napjainkban az evezővilla tölti be ezt a szerepet.

Hágószál - A 14-15.-században kezdték el az oldalkötelekre felkötni.  Ezen lehetett megközelíteni a fedélzetről az árbockosarat. Azért volt rá szükség, mivel a hajók fejlődésével egyre növekvő létszámú legénység csak így tudta gyorsan megközelíteni a magasban kijelölt munkahelyét.

Hajó harang - Az idő jelzésére (őrségváltás), valamint a hajó legénységének a riadóztatására használatos harang. A haranglábat faragásokkal díszítették.

Hajó - mint hajótípus - A gallionból fejlődött ki A XVII. század elején a barokk kor gazdagon díszített típusa. E típusnak nem volt külön neve , ez volt a „hajó” az angol ship, a francia vaisseau, a német schiff.

Hanza - Kereskedelmi utak lebonyolítására társult kereskedők csoportja. 1241-ben Lübeck és Hamburg szövetségre lépésével alapult.

Harpago - Szigonyszerű kampót kilövő katapult. I.e. 1.század A római gályákon volt használatos.

Hulk - Ez a vitorlás a 14-15.századból származik. A koggét váltotta fel. Az első és hátsó felépítmény nagysága megegyezett, és szögletes alakú volt. Elő és főárbocán kereszt- míg a tatárbocán latin vitorlát hordott.

Hurka - Pólyált kötéldarab, melyeket a hágószálakkal párhuzamosan kötöttek fel az árboctörzs konzoljának alsó szélével egy magasságban. Ennek az érintkezési pontjaihoz az oldalkötelekkel, kötötték le a tereb széléről levezetett csarnakköteleket.

Jagada - balsafából készített vitorlás tutaj

Jákob botja - A tengeren a szélességi fok meghatározásra használták a 16. századtól. Az asztrolábiumot váltotta fel ez a fokbeosztású rúd, rajta egy keresztben elhelyezett tolókával. E készülék egyszerűsége ellenére is csak fél fok legkisebb eltéréssel működött.

Járgány - Függőleges tengelyű csörlő.

Járomfa - Az árbocorom felső végén  ez fogta össze a csatlakozó árbocrészeket.

Jobb csapás - A hajó jobbról kapja a szelet. Még a kormányevezős hajók korában alakult ki az a szokás, hogy annak a hajónak van elsőbbsége, amely jobbról kapja a szelet. Mivel a kormányevező a hajó jobb oldalán helyezkedett el, amennyiben jobbról kapta a szelet a hajó balra megdőlt, ezáltal a kormánylapát kiemelkedett a vízből, kevésbé volt hatásos a kormányzása. Az a hajó amely balról kapta a szelet, és ezáltal a kormányevezője még jobban belemerült a vízbe, ezáltal még hatásosabban kormányzott. Ez a szabály még napjainkban is érvényben van a vitorlások között.

Karakk - 14-16-század vitorlása. A tatra egy több fedélzetből álló felépítmény került. Itt helyezték el az ágyúkat. A hajóorrban pedig egy háromszög alakú felépítmény kapott helyet. Három árboccal rendelkezett. Az elő és főárbocon kereszt vitorlát a tat árbocon pedig latin vitorlát hordott. Ismertebb karakkok: Santa Maria, Kolumbusz zászlóshajója, a Victoria, Magellán flottájához tartozott

Karavella - 13-17. század hajótípusa. Egy tat felépítménnyel és három árboccal rendelkezett. Az elő és fő árbocon kereszt- a tatárbocon pedig latin vitorlát hordott.

Karkötél - A vitorlarudak vízszintes, vagy rézsútos tartására használták.

Karvelpalánkozás - A palánkok egymás mellé fektetve  vannak rögzítve.

Katamarán - Kéttörzsű vitorlás hajó

Kelek - felfújt bőrtömlőkre kötözött tutaj.

Ketch - Kétárbocos hajó. Mindkét árbocán hordott keresztvitorlát és ágvitorlázatot. Háromszögletű orrvitorlázattal is rendelkezett.

Kéregcsónak - A fák kérgéből készített vízi jármű 

Kivonókötél -  (szarv- vagy csücsökkötél) a vitorla alsó sarkának kivonására használták.

Klinkerpalánkozás -  A palánkok  zsindelyszerűen túlfedik egymást.

Klipper, clipper – Ez a kifejezés építési módot jelöl nem pedig vitorlázatot. A 19. század közepétől kezdve építettek Amerikában ilyen vitorlásokat. A hosszúság szélesség arányuk: 1-6, 1:7, tehát lényegesen hosszabbak és keskenyebbek voltak az eddigieknél. Orrkiképzésük is sokkal élesebb és karcsúbb volt, mint a korábban épült hajóké. Ennek az építési módnak, valamint a nagy vitorlázatának köszönhetően, kedvező szélben akár a 18 csomós óránkénti sebességet is elérte.

Kogge - 13-15. századi Hansa vitorlás hajó. Kezdetben egy árboccal és egy orrárboccal épült. Hasas és lassú hajók volta.

Kormánykerék - Csigarendszerrel a kormányrúd végétől kötelet vezettek a kormánytengelyhez, melyre pár menetet rátekertek. A kormánykerékkel a  tengely végén, könnyen mozgatható volt a kormánylapát. Mindkét irányban 45-45 fokra volt elmozdítható 

Korvett – Háromárbocos teljes vitorlázatú hajó volt. Kisebb volt mint a fregatt, az ágyúit a fedélzeten viselte, nem pedig zárt ütegsorban. 10-20 ágyúval rendelkezett.

Kosárcsónak ( gufa ) - Ahol a nád és a sás jelentette az ideális építőanyagot a kerek, fonott kosárcsónakok terjedtek el.

Kötélbak -  Két szolgafát erős keresztgerendával kötötték össze. A gerendába lyukakat fúrtak, melyekbe kötélfogó szegeket dugtak, és ezekhez kötötték le a köteleket.

Kötélszarv - A futókötélzet vastagabb szálainak lekötésére szolgált. Ezeket legtöbbször a mellvéd belső oldalára szerelték fel.

Kronométer - A hosszúsági fok megállapítására szolgáló óra. Az óra a greenwichi időt mutatja. A föld 24 óra alatt tesz meg egy fordulatot. Tehát nyugati irányba haladva 4 percenként a délkörök felett delel a nap. A 15. hosszúsági fokon Greenwich után egy órakor van dél. Az előbbiek alapján kiszámítható, hogy melyik hosszúsági foknál járunk. Az első pontos, a hajón is alkalmazható kronométert John Harrison ácsmester fejlesztette ki 1761-ben, amely a legkedvezőtlenebb időjárási viszonyok és a tenger mozgása ellenére is működött. 

Kutter – A hadi kutter a legkisebb hadihajó. Egy nagy árbocán csak ágvitorlázatot visel. A XVIII. században keresztvitorlát és háromszögletű orrvitorlát is hordott. Kereskedelmi célokra is használatos.

Lábalókötél - A vitorlarúd hátsó oldaláról lelógó négy-hat darab, mintegy 75 cm hosszú kötélszárra függesztették fel a 44-45 mm vastag lábalókötelet. A legénység ezeken állva kezelte a vitorlát.

Lehúzókötél - A hossz (tarcs-, orr-, far-) vitorlák bevonására használták.

Log – A hajó sebesség mérésére szolgáló eszköz. Egy nehezékkel ellátott háromszög alakú deszkalap melyhez hosszú orsóra tekert zsineg van erősítve. A zsinegen 15,4 m (a tengeri mérföld 120-ad része) távolságra csomók vannak elhelyezve. Ahány csomó 30 másodperc alatt lefut a zsinegről, a hajó annyi tengeri mérföldet tesz meg óránként, azaz annyi csomó sebességgel halad. Az időt homokórával mérték.

Long-culverin - A hajókon használatos ágyúfajta. Csőhossz: 488 cm. Kaliber: 11 cm. A lövedék tömege: kb. 6 kg.

Lugger lougre vitorlázat - a vitorla rudak nem középen vannak felfüggesztve az árbocokra, hanem egyharmadukban úgy, hogy  egyharmad rész az árboc elé, kétharmad pedig az árboc mögé esett. 

Macskafej - Kengyel, általában az oldalkötelek feszítésére használták. Az alsó és felső kengyelsor mindig párhuzamos az oldalpárkánnyal!

Mértékegységek: egy tengeri mérföld=1853 méter, egy yard=91,4 cm, egy hüvelyk=2,5 cm, egy fonál a mélységmérésnél=1 méter és 82,9 cm, egy gallon=4,5 liter, egy pint=0,5 liter, egy font=45 deka.

Minion - A hajókon használatos ágyúfajta. Csőhossz: 244 cm. Kaliber: 7,6 cm. A lövedék, tömege: kb.  2,5 kg.

Monera - Egy evezősoros görög gálya.

Monoxilon - más néven bödönhajó, melyet egyetlen fartörzsből vájnak, égetnek ki a megfelelő formára.

Nave - 12-14. század vitorlásainak általános elnevezése. Azokat nevezték így, amelyek evezővel nem rendelkeztek, csupán a vitorla hajtotta őket.

Navigáció - a tengeri és napjainkban, a légi közlekedés tájékozódási módszereinek összefoglaló elnevezése.

Nádhajó - Egyiptomban a kezdetekben használták áruszállításra. A kötéllel a hajótest aljához rögzített orr illetve tat ívszerűen kunkorodott. Az evezősök térden állva dolgoztak. Idővel a kétlábú árbocon, papirusznádból készült vitorlával is rendelkezett.

Nef - 12-13. századi hadihajó. Evezői nem voltak, csupán egy nagy kereszt- vagy latin vitorlát hordozott középső árbocán, és már az őrkosár is megjelent rajtuk.

Nyaklókötél - A vitorlarúdnak az árbochoz való rögzítésére használták.

Öregfa - Ágas vitorlánál, alsó vitorla rúd, más néven bum rúd.

Patráckötél - Más néven  farkötél. Az állókötélzet részét képezi. A hajótat felől érkező szél nyomását kellet felfogniuk.

Pádli - Kenu evező

Pászma - Alapszálakból álló köteg egysége. A pászmákat összesodorva készül a kötél.

Polacre – Három árboccal rendelkezett, de az első erősen előre dőlő árbocán latin vitorlát hordott.  Főárbocán két keresztvitorlát,  tatárbocán pedig egy latin és egy derék keresztvitorlát viselt.

Rabbinet -  A hajókon használatos ágyúfajta. Csőhossz: 90 cm. Kaliber: 4,5 cm. A lövedék tömege: 0,45 kg.

Rövitítések: HMS. His/Her Majesty’s Ship - (őfelsége hajója)
               RMS Royal Mail Ship - (királyi postahajó)
               USS  United States Ship (amerikai hadihajó)
               SMS Seiner Majestat Schiff-(őfelsége hajója)-Osztrák-Magyar Monarchia   hajóinak neve előtt álló rövidítés

Saker - A hajókon használatos ágyúfajta. Csőhossz: 274 cm. Kaliber: 9 cm. A lövedék tömege: Kb 3 kg.

Segédbevonókötél - a vitorla alsó részének a felhúzására használták.

Sodrat -  Attól függően, hogy melyik irányba sodorjuk a kötelet beszélhetünk jobb (Z) és bal (S) sodratú kötélről.

Sorhajó - Az elnevezés abból az időből származik, mikor az angol Admiralitás meghatározta a csatarendben folyó harcmodort. A lényege az volt, hogy az egyforma nagyságú és sebességű hajók egymás mögött, a nyomdokvonalon haladva, jobb illetve a bal oldali ágyúsoraikat az ellenség felé fordítva harcoljanak. Az ágyúk száma szerint az I. osztályú sorhajó három fedélzettel 101 ágyút, a II. osztályú két fedélzettel 91-100 ágyút, A III. osztályú pedig két fedélzettel 61-90 ágyút viselt. Ez a besorolás a 18. században volt érvényes. A vitorlás hajók fejlődésével ez a későbbiekben módosult.

S.O.S.: a "Save our souls" szövegű angol ima kezdőbetűinek rövidítése. Annyi mint: mentsétek meg lelkeinket! Harold Bride, a süllyedő Titanic távírótisztje használta a katasztrófa perceiben először, az azóta nemzetközileg elfogadott segélykérő jelet. 1912. április 12.-én.

Szamárfej - A francia és a holland hajókon volt használatos a szamárfejre emlékeztető járomfa. A kettős ejtő kötél az ezeken készített két furaton majd a domború felső részen kivájt hornyokon keresztül a fedélzetre vezettek. Így engedték le az árboctörzs vitorlarúdját. 

Szegélykötél - A vitorlák szegélyét körbevarrták, a vitorlák csúcsain hurkokat alakítottak ki a kötélből

Szextáns – A hajó helyzetének (szélességi fok) meghatározásában játszott szerepet. Nevét onnan kapta, hogy a fémszerkezetének alakja egy 60˚-os körcikknek (ez a kör hatodrésze) felel meg.

Szélrózsa – A mágneses tájoló (iránytű) kör alapú lapjára rajzolt fokbeosztás, amely a fő és a mellékégtájakat tünteti fel, gyakran művészi kivitelben. Az északi irányt mindig egy stilizált liliom alakú nyílfej jelezte.  

Szélszarvkötél - az alsó vitorlák széloldali csücskének előrevonására.

Szkúner, (schooner), sóner - Amerikából származott ez az eredetileg kétárbocos ágvitorlázatú hajó, mely az előárbocán előbb egy, a későbbiekben két keresztvitorlát hordott. E típusból mely topsail szkúner néven a XIX. században igen gyakori volt, fejlődött ki a latin szkúner, mely már csak ágvitorlázatot hordott. A század vége felé már épült hétárbocos szkúner is.

Skúner-bark vitorlázat – Háromárbocos, mindhárom árbocán ágvitorlázatot az elő árbocán keresztvitorlákat is hordott. Nevezték topsail szkúnernek is.

Szolgafa - A főárboc mögött lévő kb. 1 m magas erős oszlop, melyet kötél rögzítésére használtak, melynek felső végére rövid kereszt rudat erősítettek, hogy a kötél le ne csúszhasson róla.

Tarcskötél - A hajóorr irányából érkező széllökések nyomását ellensúlyozta a hajótest középvonalában felszerelt kötél. Az árbocokat hossz irányban merevítette.

Tereb - Árbockosár.

Toldatvitorla (bonett) - a nagyvitorla alsó szegélyéhez fűzött keskeny vászon, amelynek hosszúsága megegyezik a vitorla szélességével. Gyenge szélben két toldatvitorlát is felcsatoltak.

Törökfej - A tarcskötél egyik végére csatot fontak. Az árboc előtt a szabad kötélvéget átfűzték ezen a csaton, és addig húzták míg a csat egy gömb alakú csomóhoz nem ért. Ezt a csomót nevezték törökfejnek, vagy egérnek.

Triera - Három evezősoros görög gálya. Két árboccal rendelkezett.

Trirema - Három evezősoros római gálya.

Tutaj - Egyszerű vízi jármű, az építése során több fatörzset egymás mellé kötöznek.

Vendéghajós prao vagy piroga  - Kezdetben kivájt fatörzsből készült, a stabilitását oldalkivetős tartórudakkal ellátott úszótalp a vendéghajó biztosította. Egy és kétárbocos, evezős és evező nélküli változatai is ismertek.

Végbevonókötél - (kapicány) a vitorla oldalsó széleinek bevonására

Vészjelzés - CQD (Come Quick, Danger) - Veszély, siessetek
                      S.O.S. (Save Our Souls) - Mentsétek meg lelkeinket 

Vízköpők - Viharos időben a fedélzetre tóduló víz lefolyásának elősegítésére a főfedélzet legalacsonyabb pontján, a hajó közepe táján, három-négy, a hátsó árbocnál két lyukat fúrtak a fedélzet mindkét oldalán, a vízmeder gerendán keresztül, amit rézzel béleltek ki.

Forrásmunkák:
Marjai Imre:Hajómodellezés
Marjai Imre Pataky Dénes: A hajó története
Robin Hanbury-Tenison: Hetven felfedező utazás földön, vízen, levegőben
Marjai Imre: Nagy hajóskönyv
Marjai Imre: Felfedezések Könyve
Stefan Gulas Dusan Lescinsky: A vitorlás hajók története
Marjai Imre: Nagy kalózkönyv
Arnold Kludas: Hajók
Franco Giorgetti: Vitorlás hajók
Tony Gibson: Hajók enciklopédiája
Marjai Imre: Készítsünk hajómodellt
Tóth Kálmán: Vitorlázás
Somoskői Ernő: Élethű versenyhajómodellek építése 
Völgyi Péterné Dr.Reich Márta Dr. Balogh Tamás: A Titanic árnyékában
Dékány András: Matrózok, hajók, kapitányok


Címkék:
admirális, ágaskötél, asztrolábium, bark, barkentin, blokk, balinger, bonett, borda, bókony, brigantin, brigg, schooner, monoxilon, bödönhajó, cannon, chebek, corvus, csarnakkötél,
csomó, log, deviáció, diera, döfőorr, döfőorr, drómon, emeltyűs, kormány, evezőszekrény, 
fleute, fregatt, galeasz, galleon, gallion, gálya, guffa, nyakló, hágószál, hajó, harang, 
hanza, harpago, hulk, jákob botja, járgány, karakk, karavella, katamarán, kelek, ketch, klipper, kogge, korvett, guffa, kutter, monera, navigáció, nef, pászma, sorhajó, szextáns, szélrózsa, tereb, triera,


Fa hajómodellek

Kézi készítésű hajómodellek, makettek egyedi igények szerint.

Saját készítésű hajókötél értékesítés hajómodellekhez


Elérhetőség

Susányi Oszkár
Hajómodell készítő mester

GEROSZ Bt.
2360 Gyál Bocskai u.53.

Telefon / telefax: +36-29-345-319
E-mail:  info@fahajomodell.hu

Gyorslinkek

Hajómodellek, hajó makettek
Import hajómakettek
Ágyú makettek
Leonardo Da Vinci makettek

Hajókötél értékesítés hajómodellekhez

YouTube videó csatornánk

Fahajómodell - Susányi Oszkár hajómodell készítő mester © 2015   Cím: 2360 Gyál Bocskai u. 53.   Tel: +36 (29) 345-319

FEL