fahajomodell.hu

Kézi készítésű, egyedi hajómodellek, makettek

3

A navigáció fejlődése a tengeren Megosztom

A navigáció története, fejlődése a tengeren.

A navigáció (tájékozódás) fejlődése a tengeren

A Föníciaiak nappal a Nap állása szerint tájékozódtak. Éjjel a Sarkcsillag volt az útmutató. Ködben vagy felhős időben - úgy mondták - "disznót" vagyis fadarabot dobtak a vízbe, mert tudták, hogy az mindig a legközelebbi part felé úszik. 

A Sarkcsillag régóta megbízhatóan mutatta az irányt az északi földgömb hajósai számára, a déli tengerek hajósait pedig a Dél Keresztje csillagkép segítette.

Pálcika térképek, portolán térképek
A polinézek, akiket a Csendes-óceán vikingjeinek is szokás nevezni, az Új-Zéland és a Hawaii-szigetek között elterülő hatalmas víztükör, sziget-útvesztőiben csak a maguk készítette ún. pálcika térképek segítségével tudtak eligazodni. A képen látható térkép alapanyagait a tengerparton találták: kagylók, kókuszdiók, pálmalevél erezet és vékony pálcikák. A hosszú pálcikák a hullámtörés vonalait jelképezték, és a rájuk erősített kagylók a szigetek helyét jelölték.
1.                       2.     
Pálcika térkép                                               Portolántérkép
                                                                     Afrika északi része Közel-Kelet (1590)

Európában, partközelben, az egyéni tapasztalatok mellett, kezdetben az ún. portolántérképek is nagy segítséget nyújtottak. Tartalmazták az összegyűjtött tapasztalatokat pl. partok jellegzetes sziklaalakulatait, vízmélységet, az árapály idejét, a zátonyokat stb.

Világítótorony
A világítótorony jelzőfényt vagy/és jelzőhangot adó épület, torony, esetleg vázszerkezet, ami segíti a tengeri hajósokat a navigációban. Már az ókorban is épültek ilyen tornyok, legismertebb közülük a pharosz-i. A világításról kezdetben tűzzel, a modern korban elektromos lámpákkal gondoskodnak.
3.     4.
          A fároszi világítótorony i.e.3.század        A lindesnesi világítótorony, Norvégia

Természetesen minden világítótorony más-más ütemben villog, hogy meglehessen különböztetni őket. Az ütem fajtáját a hajózási térképeken is feltüntetik.
Sosincs két egyforma karakterisztikájú világítótorony egymás közelében, hogy még véletlenül se keverjük össze őket.
 
5.
A villogás ütemei

Mercator Gerhardus 1569-ben kiadott hajózási világtérképén a föld vetületének képét gömbi ábrázolás helyett hengerpalástra vetítette.
6.
Mercator egyik világtérképe

A nyílt tengeren, nappal a delelő Nap, éjjel pedig az északi sarkcsillag után lehetett tájékozódni. Az iránytű, (amit a kínaiak már i.e.1000-ben használtak a szárazföldön) leírása: neve csi-nan-cse. Egy kis két kerekű kocsiról van szó, amelynek a balján egy faemberke állt, kinyújtott karjával. Akármerre fordult a kocsi, a bábu mindig déli irányba mutatott.
7.
Kínai iránytű (i.e.1000)

11. század folyamán, valószínűleg az arabok útján került a Földközi-tenger térségébe. Az olasz hajósok vették át először.
Az iránytűt Flavio Gioia továbbfejlesztette: A mágneses lemezke közepét függőleges tengely végére erősítette úgy, hogy azon körbeforoghasson. A tengelyt dobozba foglalta, és a dobozt hajója középvonalába helyezte el. Ezzel lehetővé tette, hogy a fokbeosztásnak megfelelő pontossággal meghatározhassák, mennyire tér el a hajó iránya a mágneses északtól. A készülék hátránya volt, hogy az csak akkor működött, amikor a hajó nyugodt vízen haladt, és a fedélzet többé- kevésbé vízszintes volt.

Azt a felfüggesztést, amivel az iránytű a hánykolódó hajón is megőrizhette vízszintes helyzetét a 16. században találta fel Gerolamo Carnado olasz fizikus. Ez volt a döntő lépés a tájoló kifejlesztéséhez vezető úton.

Az iránytű szelencéjében elhelyezett skála lehet:   
Fokrendszerű, amikor a kör kerületét 360 fokra, azon belül percekre oszthatják be. 
Vonás-rendszernél a kör kerületét egységesen 6400 vonásra vagy 6000 vonásnak megfelelő szögértékre osztják be. A vonás értéke egy olyan szög, amelynek szárai 1 km távolságon 1 m hosszú ívet zárnak be.
 
Átszámítások:
Fokról vonásra. 1 fok=6400/360=17,78 vonás, 1 fok=6000/360=16,65 vonás. 
Vonásról fokra: 1 vonás/360/6400=0,0563 fok, 1 vonás=360/6000=0,06 fok.
 
A szélességi fok mérése:
Az asztrolábium (megjelenése i.sz. 1. század)  egy réz gyűrű, amelynek közepén egy tengely van, ezen pedig egy rúd, amelynek két oldalára egy-egy furattal ellátott lapot helyeztek el. A rudat először vízszintesbe állították, és a gyűrűn lévő skálán a 0-hoz állították, majd pedig a rudat addig kezdték el forgatni, amíg az égitestet meg nem látta a két furaton át a navigátor. Ekkor a gyűrűn lévő beosztáson megnézhették, milyen magasan jár az égitest. 
A nehézkes asztrolábiumot az egyszerűbb Jákob-botja kezdte el kiváltani a 15. század körül, amely egy lécen keresztbe elhelyezett, elcsúsztatható másik lécből állt. A pálcát a szem elé helyezve addig csúsztatták el a keresztlécet, amíg a horizont az alsó, és az égitest a felső részen volt látható. A szemtől való távolság alapján már ki lehetett számolni, hány fokot zár be ez a kettő. Egy táblázat segítségével megállapítható volt, hogy a hajó hányadik szélességi fokon hajózik. 
  8.               9.
Asztrolábium (i.sz. I. század)                  Jákob botja (1472. század)

10.
Szélrózsa

A szélrózsa vagy iránylap a mágneses tájoló (iránytű) kör alakú lapjára rajzolt fokbeosztás, amely a fő- és mellék-égtájakat tünteti föl. Az északi irányt régebben, egy stilizált liliom alakú nyílfej jelezte.

1594 - Kvadráns 
I. Erzsébet angol királynő főnavigátora volt John Davis. Az ő találmánya a róla elnevezett Davis-kvadráns. Első verzióját 1594-ben írta le. A műszer még csak 45 fokos szögmagasság mérésére volt alkalmas.
11.
Davis-kvadráns (1594)
1731 - Oktáns 
1731-ben John Hadley angol matematikus szerkesztett egy dupla tükrös oktánst. Egy teleszkópból és előtte két tükörből álló oktánsnak, vagyis egy nyolcad körcikknek nevezett műszere 90 fokos szögmagasságot mérhetett, és már nagyon hasonlított a szextánsra.
12.
Oktáns (1731)
1757 - Szextáns 
John Campbell brit admirális, tengeri megfigyelései során rájött, hogy az oktáns 90 fokos méréshatára nem elegendő, azt legalább 120 fokra kell kiterjeszteni. Ezek alapján 1757-ben John Bird neves műszergyártó megépítette az első szextánst. A műszer neve latin eredetű, s egy hatod kört jelent. Az egy hatod kör 60 fok, a két tükör használata révén a szextáns 120 fokos ívben tud mérni. Míg az oktánsokat főleg fából készítették, a szextáns már bronzból készült.
A szextáns működési elve: függőlegesen tartva a horizont és a  kiválasztott égitest közötti szöget tudjuk meghatározni vele.
A szextáns segítségével nem csak délben és nem csak nappal lehet a helyzetünket meghatározni, hanem amennyiben van egy kellően pontos csillagászati atlaszunk, illetve pontosabban előre meghatározott égitestek helyzetét táblázatba foglaló (tengerészeti) évkönyvünk (Natutical Almanac), akkor azok alapján meghatározhatjuk a pozíciónkat némi számolgatás árán.
13.
Cook kapitány szextánsa (1768)

Hosszúsági fok mérése (1730)
A földrajzi helymeghatározás másik adata a hosszúsági fok. A Földet az angliai
 Greenwich-ben 1677-ben alapított csillagvizsgálótól számítva, nyugat és kelet felé 180-180, összesen tehát háromszázhatvan képzeletbeli, ún. hosszúsági  vonal (délkör vagy meridián) hálózza be. A hajó pontos helyzetének bemérését végül a kronométer tette lehetővé.
A tengerészeti kronométert John Harrison órásmester találta fel 1730-ban, 40 évnyi kitartó munkával.
 
Hogy lehet a fenti órával a hosszúsági fokot kiszámítani?
Induljunk ki abból, hogy az óránk a greenwichi helyi idő szerint jár. Tudjuk, hogy a Föld 24 óra alatt tesz meg egy fordulatot a saját tengelye körül, keleti irányban. Kiszámíthatjuk, hogy a nap 24 x 60=1440 percében 1440:360=4 percenként a nyugati irányban az egymás után következő délkörök felett delel a Nap. Tehát amennyiben Greenwichben dél van, a 15. délkört Greenwich után éppen egy óra múlva éri el a delelő nap. 

A hajó sebességének mérése. (1577)
Eleinte még homokórával mérték azt az időt, amíg a hajó orránál kidobott faforgács elhalad a hajótest mellett. A hajó ismert hosszából és a mért időből megközelítően kiszámíthatták a hajó sebességét.
1577-től a hajó sebességének a mérésére az  ún. logot használták. Humprey Cole volt az első, aki a log (tuskó) ötletét felvetette. Az egyszerű készülék egy vastagabb deszkából kivágott körcikk, amelyre az íves oldalán ólomnehezékkel láttak el. Ily módon a log függőleges helyzetben úszott a vízen. 
14.
A log (1577)

A zsinóron a kifutási szakasz után kezdődtek a csomók. Ezek 14,4 méterre voltak egymástól, vagyis a tengerész ujjának súrlódását (és a kézi log elmozdulását) is figyelembe vették. ( A tengeri mérföld 1/120 része 15,43 m lett volna). Egy csomóval halad a hajó, amennyiben egy óra alatt egy mérföldet  tesz meg, azaz egy csomó: 1,852 km/h.
A patentlog (propeler log) azon az elven működik, mint a mai autó-sebességmérők. Csak 20 csomós sebességig használható. Ezért áttértek a hidrodinamikus log használatára. A hajófenékből kitolható készülék menet közben megméri a víz statikus és dinamikus nyomását. Az adatokat elektromos úton sebességértéké alakítják.

A dátumválasztó vonal
A fejlődő világban szükség lett egységes időzónák kialakítására. 1876-ban, Sandford Fleming, egy skót származású mérnök és feltaláló javasolta az időzónák bevezetését az egész Földre kiterjedően. Greenwich-től Keletre 12 és nyugatra is 12 zóna. A földgolyó körbeutazásakor adódó időnyereség vagy veszteség (15 fokonként egy óra.) Természetesen ezek nem egyenes vonalak. Figyelembe vették a politikai realitásokat, az országok határait. Mivel a Föld geoid alakú, egyszer mindennek vége szakad - szükség volt egy dátumválasztó kialakítására. 
15.
Az időzónatérkép két szélén látható zöld vonal a dátumválasztó.

Napjainkban a dátumválasztó nagyjából a földrajzi keleti hosszúság 180. fokát követi.
Amikor a dátumválasztó mentén nulla óra nulla perc van, akkor egy lépéssel kelet felé éjfélt mutatnak az órák. Azaz a dátumválasztótól keletre egy nappal korábbi dátum érvényes, míg tőle nyugatra már egy nappal előbbre tartanak ( mindkettőnél a a másik dátumhoz képest.
Amennyiben egy utazó a dátumválasztót nyugatról kelet felé haladva lépi át, akkor visszaugrik az előző napra, ha pedig keletről nyugat felé halad, akkor előre kell állítani a naptárját a következő napra.
Javaslat azoknak, akik nem szeretik a hétfőt: Vasárnap este át kell repülni a dátumválasztó vonalon, így újra vasárnap lesz, majd következő este, mikor jönne a hétfő, vissza kell repülni a kiindulási helyre, ahol akkor már kedd lesz.

A dátumválasztó átlépését általában megünneplik a tengerészek.

1844 morse távíró
1791. április 27.-én született az amerikai Finley Breese Morse. Több éves munka után kifejlesztette az első vezetékes elektromágneses távírót. A mintadarab sikeres bemutatóján a papírszalagon a következő számok álltak: 214-36-2-58-112-04-01837. Ez annyit jelentett, hogy "sikeres kísérlet a telegráffal 1837. szeptember 4."  Az első mondat pedig 1844. május 24.-én futott végig rajta: "What hath God wrought" azaz, "Mit mívelt Isten".
16. 17.           Morse távíró (1844)                                            Morse kódok               

1896 - A hírközlésben fontos szerepe volt a drótnélküli szikratávírónak.
18.
Marconi a szikra távírójával (1896)
 
Guglielmo Marconi a 19. század végén lépett színre korszakalkotó találmányával, a vezeték nélküli szikra távíróval.
1896. június 2.-án nyújtotta be a világ első rádiós szabadalmát.
1909-ben Nobel-díjat kapott.

A 20. században a nyílt tengeren a csillagászati navigációt a szikratávíró, a rádió, a radar, majd a GPS. szorította ki. A különféle járművek tájékozódását jelenleg műholdak segítik.
 
Forrásmunkák: 
Marjai Imre: Hajómodellezés                        
Marjai Imre Pataky Dénes: A hajó története
Marjai Imre: Nagy hajóskönyv
Marjai Imre: Felfedezések Könyve
Stefan Gulas Dusan Lescinsky: A vitorlás hajók története
Arnold Kludas: Hajók
Franco Giorgetti: Vitorlás hajók
Tony Gibson: Hajók enciklopédiája
Marjai Imre: Készítsünk hajómodellt
Tóth Kálmán: Vitorlázás
Somoskői Ernő: Élethű versenyhajó modellek építése 

Képjegyzék, felhasznált képek forrásai:

1.kép: http://lazarus.elte.hu/hun/dolgozo/jesus/gyerterk/princ/alapism/alap3/alap3-1.htm
2.kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Portol%C3%A1nt%C3%A9rk%C3%A9p#/media/F%C3%A1jl:.jpg
3.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/22/Lighthouse_-_Thiersch.png/250px-Lighthouse_-_Thiersch.png
4.kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7d/Lindesnes_fyr_IMG_1234.-Lindesnes_fyr_IMG_1234.JPG
5.kép: http://tengerikalandok.com/wp-content/uploads/2017/11/LH1.jpg
6.kép: https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/tudomanytortenet-gerardus-mercator
7.kép: http://lazarus.elte.hu/hun/dolgozo/jesus/gyerterk/princ/alapism/images/2-4.jpg
8.kép:  https://hu.wikipedia.org/wiki/Asztrol%C3%A1bium
9.kép https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_6/lecke_02_009
10.kép: http://leporollak.hu/tudomany/berget/BERGET19.HTM 
11.kép: https://sailing.hu/2019/11/08/kvadrans-oktans-szextans/
12.kép: https://sailing.hu/2019/11/08/kvadrans-oktans-szextans/
13.kép: https://sailing.hu/2019/11/08/kvadrans-oktans-szextans/
14.kép: https://porthole.hu/cikk/4761-miert-csomo
15.kép: http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Kepek/Idozona.jpg
16.kép: http://hirarena.com/mit-mivelt-az-isten--170-eves-az-elso-taviro-uzenet_326
17.kép: http://hirarena.com/_user/image/majus/morse_4.jpg
18.kép: https://i.imgur.com/WqLTaUV.jpg

Címkék:
navigáció, tájékozódás, pálcika, tengeren, története, fejlődése, térkép, portolán, mercator, asztrolábium, jákob botja, szélrózsa, kvadráns, oktáns, szextáns, iránytű, kronométer, greenwich, dátumválasztó, világító torony, szélességi, hosszúsági, fok, vonás, log, morse, távíró, marconi, pharosz, szikra távíró,

Fa hajómodellek

Kézi készítésű hajómodellek, makettek egyedi igények szerint.

Saját készítésű hajókötél értékesítés hajómodellekhez


Elérhetőség

Susányi Oszkár
Hajómodell készítő mester

GEROSZ Bt.
2360 Gyál Bocskai u.53.

Telefon / telefax: +36-29-345-319
E-mail:  info@fahajomodell.hu

Gyorslinkek

Hajómodellek, hajó makettek
Import hajómakettek
Ágyú makettek
Leonardo Da Vinci makettek

Hajókötél értékesítés hajómodellekhez

YouTube videó csatornánk

Fahajómodell - Susányi Oszkár hajómodell készítő mester © 2015   Cím: 2360 Gyál Bocskai u. 53.   Tel: +36 (29) 345-319

FEL